Fotó: Boda L. Gergely
Több mint két évszázados tárgyak – újságok, üvegek, kerámiadarabok, cipő, kesztyű, porcelán kávéskészlet, fakanalak, füzetlapok, poharak, kerámiadarabok, kályhacsempék – kerültek elő Marosvásárhely egyik legrégebbi és legpatinásabb palotája renoválása során.
2014. december 08., 19:242014. december 08., 19:24
2014. december 09., 20:112014. december 09., 20:11
A Bornemissza-házként is ismert Csiki-ház anyagából kiállítás nyílt a Vármúzeumban – a tárlat a város örmény lakóinak életébe nyújt betekintést.
Az örmény család története
A Sáros utca 1. szám alatti Csiki-ház telke a 18. században Marosvásárhelyre is betelepülő magyar örmény családok egyikének tulajdona volt. Az első Csiki Márton, akkor még Vartan Sumuleanţ az 1700-as évek közepén települt át Vásárhelyre Erzsébetvárosból. Az ő fia, második Csiki Márton építtette a palotának is beillő, 27 helyiségből álló házat.
A levéltári kutatásoknak köszönhetően már az építkezés szakaszai is ismertek: az alsó szint 1803-ra, a felső 1811-re készült el. A felső szint építésekor töltötték fel az alsó szinti boltívek vállát háztartási szeméttel, törmelékkel. Természetesen a háztartási szemét fogalma alatt az olyan száraz, nem bomló anyagokat kell érteni, amelyeket már nem használtak. Ezek pedig ott rostokoltak a padló alatt egészen a múlt évi restaurálásig.
Csiki Márton halála után (a fölöttébb gazdag 78 éves férfit 1828-ban helyezték a jezsuiták templomának alagsorában levő kriptába) nagy számú utódai – négy feleségtől több mint tucat gyermek származott – fontos és megbecsült polgárai voltak Vásárhelynek, akik tovább bővítették a házat s a vagyont. De a Csikiak csillaga is lehanyatlott.
A 20. század elején házukban pénzügyőrség működött, majd egy svájci származású mérnök, Pontet Sándor vásárolta meg. Az ő utódai igényelték vissza a kommunizmus alatt államosított épületet (amelyben hosszú ideig cipészszövetkezet, később cipőgyár is működött), majd eladták egy bukaresti magáncégnek. Tavaly, amikor elkezdték az épület restaurálását, megtalálták azt a néhány köbméter szemetet, amit töltelékként használtak 1811 körül a boltívvállaknál.
Játékkártyától hitelnaplóig
Kiss Loránd restaurátor azonnal értesítette a régészeti múzeumot – majd egy évig dolgoztak a teljes leletanyag vizsgálatán, konzerválásán, míg végre sikerült a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton és a szamosújvári örmény múzeummal együttműködve létrehozni azt a kiállítást, amelyet múlt héten nyitottak meg a Vármúzeumban Szemétbe írt történelem. Csiki Márton háza és a régi örmény hétköznapok címmel.
A korhű bútorokkal – a két múzeum kölcsönözte őket – berendezett sarkokban és tárlókban hihetetlenül épségben maradt női kesztyűt, több cipőt lehet látni, amit a Csiki család nőtagjai hordtak kétszáz és egynéhány éve. De van néhány tucat selmecbányai kerámiapipa, francia játékkártya, selyem- és posztó-textília, fajansz- és porcelánedények, üvegedények, palackok, ám mindennél fontosabb az a két hitelnapló, amelybe a Csiki család vásárlóit és adósságait bejegyezte.
A törmelékhalmazban talált újságdarabok, folyóirat-töredékek azt bizonyítják, mennyire fejlett volt az olvasáskultúra a vásárhelyi gazdag örmények körében. Megtalálták és kiállították a Bécsben megjelent Magyar Kurír egy példányát, német újságfoszlányokat, a Grazer Zeitung 1803-ból való egyik számát, Fenouillot Újmódi gonosztevő című drámájának Aranka György-féle fordítását, de kiderült az is, hogy a Csiki család 1816-ban szerepelt Kazinczy Ferenc munkáinak előfizetői között.
A Marosvásárhelyi Örmény Magyar Kulturális Egyesület elnöke, Puskás Attila elmondta, a kiállítás árnyaltabbá, egyben teljesebbé teszi a képet a marosvásárhelyi magyar örményekről. Tíz éve, amikor az egyesület létrejött, nagyon sokan azt sem tudták, hogy városukban éltek-élnek örmények. „Mára már a legtöbb vásárhelyi azt is tudja, hogy milyen nagy mértékben járultak hozzá a város gazdasági és művelődési életének fejlesztéséhez” – tette hozzá Puskás. A kiállítás 2015. június elsejéig tekinthető meg a Vármúzeumban.
Idén már negyedszer egymás után áll az Apple a világ legértékesebb márkáinak az élén.
Új turisztikai kínálat jelent meg térségünkben a külföldiek számára: családtörténeti túrákat szerveznek az egykoron innen elvándoroltak leszármazottainak, hogy lássák, hol és hogyan éltek az ősök.
A Mezőségen hozzák létre Románia első vasúti bicikliútvonalát (velorail), amely a fenntartható turizmus egyik új, izgalmas formáját hozza el a térségbe.
Megszökött szerda délután egy gyanúsított Bákó megyében, miközben mentőautóval szállították a Jilava börtönkórházba. A férfi az A7-es autópálya Nicolae Bălcescu felé tartó kijárata közelében kiugrott a mozgó járműből és elfutott.
A magyar napok nyitányaként idén augusztus 15–19. között szervezik meg a 27. Szent István-napi Nemzetközi Kisebbségi Néptánctalálkozót Kolozsváron. A rendezvényen Görögországtól Kárpátaljáig 17 együttes mutatja be tánchagyományait.
A világ több mint 470 000 rajongója vett részt négy napon át a kolozsvári Untold fesztivál jubileumi kiadásán, amelyet világpremierek, világsztár előadók és megható pillanatok jellemeztek – közölték hétfőn a szervezők.
Az idei év első hét hónapjában a rendőrség szervezett bűnözés elleni osztályának munkatársai 538 drogkereskedelem elleni akciót hajtottak végre, amelyek során közel két tonna kábítószert koboztak el – számolt be vasárnap a Román Rendőrség.
Románia a vízbe fulladás miatti elhalálozások terén pár éve élen állt az EU-n belül, és bár a legfrissebb adatok szerint már „csak” a 4. helyen szerepel, ez is azt jelenti, hogy az ország jóval az EU-átlag felett veszít embereket fulladás következtében.
Az egyik legismertebb, fényes meteorokat és sűrű, óránként 60-70 hullást produkáló meteorraj a Perseidák, de ezenkívül is sok más üstökösraj van még, amelyek hullócsillagoknak nevezett por- és törmelékfelhőt hagynak maguk után.
Fesztiválhangulat lengi be ezekben a napokban Kolozsvárt, ahol csütörtökön délután megkezdődött Kelet-Közép-Európa legnagyobb, az egész kincses városra, sőt a környékére is kihatással bíró elektronikus zenei fesztiválja.
szóljon hozzá!