Vissza a természethez: hajdan élt füvesasszonyok tudása sajátítható el

Az a cél, hogy a vidékünkön őshonos legfontosabb gyógynövények jótékony hatásait ismertessék meg az érdeklődőkkel •  Fotó: Székelyföldi gyógynövénynap / Facebook

Az a cél, hogy a vidékünkön őshonos legfontosabb gyógynövények jótékony hatásait ismertessék meg az érdeklődőkkel

Fotó: Székelyföldi gyógynövénynap / Facebook

Hajdan élt füvesasszonyok tudását sajátíthatják el Marosvásárhelyen azok, akik részt vesznek a nők számára szervezett, a gyógynövények felhasználási módjait ismertető képzéssorozaton.

Deák Szidónia

2023. január 15., 15:062023. január 15., 15:06

2023. január 15., 15:082023. január 15., 15:08

A január 25-től május végéig kéthetenként tartandó órákat Köllő Melinda Mária gyógyszerész, gyógynövényszakértő vezeti. A tanfolyam keretében az érdeklődök az elméleti ismeretek mellett gyakorlati tudásra is szert tehetnek,

a gyógyfüvek megismerésétől, a gyűjtésen, szárításon át egész a felhasználásig járják körbe a termesztett és vadon élő gyógynövények témáját.

A tanfolyam nagy népszerűségnek örvend a Maros-parti városban, az első bevezetőórákra a helyek azonnal beteltek, ahogy meghirdették az eseményt, ezért a szervezők egy csoport helyett két csoportban foglalkoznak majd a gyógyfüvek ismertetésével.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Köllő Melinda Mária a Krónikának elmondta,

a nagyfokú érdeklődés is jelzi, hogy az emberek a 21. században is fontosnak tartják, hogy visszatérjenek a természethez, leporolják azt a tudást, amely a nagyszülőktől, dédszülőktől maradt ránk.

A nagyvárosokból egyre többen költöznek ki falura, ahol lehetőség van a saját zöldséges- és fűszerkert kialakítására, ezért fontosnak tartják, hogy elsajátítsák a gyógynövénytermesztés fontosabb tudnivalóit, azokat a házi praktikákat, amelyekkel hozzájárulhatnak az egészségük megőrzéséhez, valamint egy környezetbarát, fenntartható életmód kialakításához.

A tízalkalmas képzésen szó lesz többek között a gyógynövények szárításáról, feldolgozásáról, a nyugtató-, vitamin- és illóanyag-tartalmú füvekről, a különböző hatóanyagú növényekről, de készítenek kivonatokat, szirupokat, kenőcsöket, és gyógynövény-ismertető és -gyűjtő túrát is szerveznek a tavasszal.

•  Fotó: Facebook/Caritas Vidékfejlesztés Galéria

Fotó: Facebook/Caritas Vidékfejlesztés

Idézet
Az a célunk, hogy a vidékünkön őshonos legfontosabb gyógynövények, mint a cickafark, csipkebogyó, orbáncfű, menta, kamilla, termesztett zsálya, izsóp, citromfű jótékony hatásait ismertessük meg az érdeklődőkkel, azokat a gyógyfüveket, amelyeket a háziasszonyok veszélyek nélkül használhatnak otthon is.

Felhívjuk a figyelmet továbbá azokra a növényekre is, amelyek összetéveszthetők a gyógynövényekkel, például a gyöngyvirág és a medvehagyma közti hasonlóságra, de gyakorlati alkalmak is lesznek, ahol a természetben ismerkedhetnek az résztvevők a gyógyfüvekkel” – mesélte Köllő Melinda Mária.

Hozzátette, a képzés keretében recepteket is megosztanak, a résztvevők teakészítményeket állíthatnak össze különféle hozzávalókból, illóolajokat, tinktúrákat sajtolhatnak, és kitérnek a gyógyborok témájára is. Ezenkívül gyógy- és ehető gyomnövényekből, például gyermekláncfűből, libatopból, csalánból salátát is készítenek.

•  Fotó: Hagyományok Háza Galéria

Fotó: Hagyományok Háza

Erdélyben reneszánszát éli a gyógynövénygyűjtés, egyre több olyan kezdeményezés születik, amely a gyógyító hatású füvek, növények egészségmegőrző és betegségmegelőző szerepét hangsúlyozza. Köllő Melinda Mária szerint ennek hátterében elsősorban az emberek kíváncsisága áll. „Az az emberek rájöttek arra, hogy a globalizálódó világban egyre nagyobb teret hódítanak a szintetikus anyagok, minden túl van kezelve, az élelmiszerek kevés esetben készülnek természetes alapanyagokból.

Idézet
Sokakban felmerül az, hogyan lehet szintetikus anyagok nélkül élni, a régi öregek életmódját követni, amikor még nem szedtek gyógyszert minden kis betegségre, nem voltak feldolgozott élelmiszerek, és az emberek mégis boldogan és viszonylag egészségesen éltek.

Igaz, az átlagéletkor nem volt ilyen nagy, de amíg éltek, viszonylag harmóniában és jólétben tudtak élni. Elsősorban a letűnt idők emberének életmódja iránti kíváncsiság motiválja az embereket, hogy elsajátítsák azt a tudást – így a gyógynövények felhasználását is –, amelynek gyakorlati hasznát lehet venni a mindennapokban is” – fejtette ki Köllő Melinda Mária.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 17., vasárnap

A precíz munkában rejlik a hangszerkészítés sikerének titka

A hangszerkészítéshez nem elég csak jó asztalosnak lenni, faragási, festési, hangtechnikusi tudás is szükséges – vallja Csibi István. A marosvásárhelyi hangszerkészítő mestersége rejtelmeit osztotta meg a Krónikával.

A precíz munkában rejlik a hangszerkészítés sikerének titka
2024. november 16., szombat

Hosszú zenei pályát futna be a két új dallal előrukkolt NÉKED zenekar (VIDEÓ)

Új dallal jelentkezett a héten a gyergyószentmiklósi NÉKED zenekar, amelynek egy szintén friss szerzeménye a Legszebb Erdélyi Magyar Dal pályázaton is elnyerte a zsűri tetszését. Fodor László frontember a két zeneműről, a banda első egy évéről beszélt.

Hosszú zenei pályát futna be a két új dallal előrukkolt NÉKED zenekar (VIDEÓ)
2024. november 15., péntek

Az önfelfedezés útja – Mozikban a Via Transilvanica-film (VIDEÓ)

Országszerte vetítik a mozikban a Via Transilvanica történetéről szóló dokumentumfilmet, amelyben a 9 főszereplő határaikat feszegetve 25 nap alatt futja le az 1400 kilométeres távot.

Az önfelfedezés útja – Mozikban a Via Transilvanica-film (VIDEÓ)
2024. november 15., péntek

Továbbörökítenék a torockói hímzést és csipkeverést

Az idei év utolsó hagyományőrző alkotóműhelyének ad otthont pénteken a torockói Duna-ház, ahol a résztvevők a tervek szerint a jövő évben is megismerhetik és gyakorolhatják a torockói hímzés alapjait és fortélyait.

Továbbörökítenék a torockói hímzést és csipkeverést
2024. november 14., csütörtök

Közel tízmillió euróval lett gazdagabb a szerencsés lottózó

Elvitték csütörtökön este a közel 10 millió eurós főnyereményt a hatos lottón – közölte a Román Lottótársaság.

Közel tízmillió euróval lett gazdagabb a szerencsés lottózó
2024. november 14., csütörtök

Négyszeres világrekorder lett Thurzó Zoltán: a leggyorsabb billentyűjáték csúcsa is a zongoraművészé

A Guinness Rekordok Könyvének bizottsága hivatalosan is elismerte Thurzó Zoltán rekorddöntését a fél perc alatt leggyorsabban leütött billentyűjátékot illetően, így a nagyváradi zongoraművész immár négyszeres világrekordernek mondhatja magát.

Négyszeres világrekorder lett Thurzó Zoltán: a leggyorsabb billentyűjáték csúcsa is a zongoraművészé
2024. november 12., kedd

Egyre többen próbálják ki a digitális detoxot

A városon élő romániaiak közel egyharmada (32 százaléka) kipróbálta már a digitális méregtelenítést, 62 százalékuk pedig néhány napra szüneteltette az internet és a digitális eszközök használatát – derül ki egy friss felmérésből.

Egyre többen próbálják ki a digitális detoxot
2024. november 12., kedd

Miniatűr műszívvel versenyeznek Japánban jászvásári diákok

A világ legkisebb mesterséges szívét fejlesztették ki a jászvásári Grigore T. Popa Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem hallgatói, akik kedden Japánban képviselik az országot egy világverseny döntőjében.

Miniatűr műszívvel versenyeznek Japánban jászvásári diákok
2024. november 12., kedd

Szénlábnyomot mérő applikációt fejlesztettek ki és díjaztak Kolozsváron

Ökológiai lábnyomot mérő alkalmazás nyerte az első díjat a Fedezd fel a szenvedélyedet az informatikában elnevezésű kolozsvári gálán. Kelemen Szilárd István, a nyertes kincses városi csapat tagja az Orbis applikációról beszélt a Krónikával.

Szénlábnyomot mérő applikációt fejlesztettek ki és díjaztak Kolozsváron
2024. november 11., hétfő

Csalással gyanúsítják az egyik leglátogatottabb romániai műemlék épületben működő múzeum munkatársait

Ellenőrzéseket rendelt el a kulturális miniszter, miután felmerült a csalás gyanúja: a szinajai Peleş-kastélyban működő múzeumban „párhuzamos jegyárusító” hálózatot működtettek.

Csalással gyanúsítják az egyik leglátogatottabb romániai műemlék épületben működő múzeum munkatársait