Fizetni kell a Duna-delta látogatásához

Az egyik automatát a Duna-deltai bioszféra adminisztrációs központjában állítják majd fel Tulceán, a másik automata helyéről még nem született döntés.

A Románia egyik legcsodálatosabb és leglátványosabb helyére kívánkozó turisták 5 és 30 lej közötti áron vásárolhatják meg az engedélyt, az itt töltendő időtől függően. Ha autóval szeretnének a Duna-deltába látogatni, személygépkocsinként 10 lejt kell fizetni naponta, ha pedig csónakkal, akkor 20 lejt alkalmanként, vagy évente 100 lejt. Külön engedélyt kell kiváltania annak is, aki halászni szeretne a deltában, ennek ára 10 és 30 lej között mozog. Az adminisztrációs központ jövőre még két automatát készül felszerelni – egyiket Sulinánál, a másikat pedig Jurilovcánál.

A Duna-delta 3446 km2-nyi területével Európa második legnagyobb deltatorkolata. A folyam, mielőtt a Fekete-tengerbe ömlene, három ágra szakad: legnagyobb ága az északi Chilia-ág, középen helyezkedik el a Suli­na, délen pedig a Szentgyörgy-ág. A három ág között rengeteg mellékág, csatorna, láp, nádas, erdő található, ezek egyvelege alkotja a csodálatos növény- és állatvilágban gazdag területet.

A Duna-deltában több mint 1200 növényfaj, 300 madárfaj és 45 édesvízi hal honos, területéből 2733 km2 szigorúan védett. Védett állatfajai közé tartozik a nagy kócsag, kis kócsag, rózsás gödény, borzas gödény, bütykös ásólúd, vörös ásólúd, kanalasgém és a gólyatöcs. Ezen kívül több millió madár jár vissza évente költeni a Föld különböző vidékeiről.

A tulajdonképpeni Duna-delta mintegy 8000–10 000 éves, és a Duna által hozott hordalék lerakodásával alakult ki. Lakott részein románok, lipovánok, ukránok, haholok, törökök, tatárok, örmények, ruszinok, zsidók, görögök és magyarok élnek. E színes nemzetiségű lakosság kultúrája különleges csemege a néprajzkutatók számára: templomaik, temetőik, érdekes elrendezésű házaik jó okot szolgáltatnak egy kis szárazföldi sétára.

A világ minden tájáról érkeznek a Duna-deltába madarászok, horgászok – vagy csak egyszerű természetkedvelők, hiszen ez utóbbiak számára is exkluzív látványossággal szolgálhat a madarak és halak népes serege mellett megfigyelhető teknősök, siklók, békák, kis- és közepes testű rágcsálók, kisragadózók megannyi fajából álló életközössége. A Duna-delta 1938 óta nemzeti park, 1990 óta bioszférarezervátum, 1991-ben pedig a világörökség részévé nyilvánították.

Borzási Beatrix