Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
Nem a mobilozástól lesz hiperaktív a gyerek, hanem fordítva, az izgő-mozgó gyerek többet fog mobilt használni – derül ki az ELTE Etológia Tanszéken működő Alfa Generáció Labor legújabb kutatásából, amelyben a viselkedésproblémák és a túlzott digitális eszközhasználat összefüggéseit vizsgálták a kutatók.
2022. augusztus 06., 16:452022. augusztus 06., 16:45
Számos kutatás szerint a korai és túlzott TV-nézés későbbi figyelemproblémákhoz és hiperaktivitáshoz vezethet. Ez fordítva is igaz, az izgő-mozgó, nyughatatlan gyerekek hajlamosabbak digitális eszközöket használni, és a szüleiknek is nagy segítséget jelentenek ezek az eszközök abban, hogy lekössék gyermeküket – olvasható az ELTE MTI-hez eljuttatott csütörtöki közleményében, amely szerint
A digitális eszközök és a hiperaktivitás/figyelemzavar kapcsolata tehát kétirányú, oda-vissza hatnak egymásra – állapították meg a kutatók, hozzátéve, hogy hasonlóan van ez a társas problémákkal, a visszahúzódó, gyenge társas készségekkel rendelkező gyerekek hajlamosak túlzásba vinni a kütyüzést, például a videójátékozást vagy a TV-nézést.
Ennek oka, hogy a virtuális világ menedéket jelenthet nekik a számukra nehezen érthető, vagy fájdalmas tapasztalatokat nyújtó társas világ elől. A magányos kütyüzés azonban csak növeli az elszigetelődésüket. Kisgyermekkorban ráadásul nagy szükség van a társas élményekre ahhoz, hogy a gyerekek társas készségei megfelelően fejlődjenek, amitől a kütyüzés viszont elveszi az időt – írták.
– állapították meg a kutatók. Megjegyezték, hogy napjainkig szinte kizárólag a régebbi média – főként a TV-nézés – használatának és a viselkedésproblémák kialakulásának összefüggését vizsgálták, pedig manapság a gyerekek egyre fiatalabb korban és egyre többet használják a modernebb eszközöket, a tabletet és a mobiltelefont is.
Különösen kevés az olyan vizsgálat, amelyben hosszabb távon követnék nyomon a gyerekek mobileszköz-használatát és a viselkedésproblémák alakulását. Pedig nagyon fontosak az ilyen vizsgálatok, mert ezek alapján tudják megmondani, hogy mi volt előbb: a viselkedésprobléma vagy a mobilozás. Mint írták, az ELTE Etológia Tanszékén működő Alfa Generáció Labor igyekezett pótolni ezt a hiányt.
Ezt követően 3 év múlva, – amikor a gyerekek 7-9 évesek voltak – újra kitöltették a szülőkkel a kérdőíveket. „Azt találtuk, hogy az óvodáskori hiperaktivitás és figyelemzavar mértéke előre jelezte az iskoláskori mobilozás mennyiségét, vagyis minél nyüzsgőbb és szétszórtabb egy gyerek óvodáskorban, annál többet kütyüzik kisiskoláskorban. Ez azzal magyarázható, hogy az ilyen gyerekek lekötéséhez a szüleik is sokkal inkább kénytelenek digitális eszközökhöz folyamodni, illetve maguk a gyerekek is keresik az ingerdús, intenzív tartalmakat” – idézik a közleményben Konok Veronikát, az ELTE Etológia Tanszéken működő Alfa Generáció Labor tudományos munkatársát, a kutatás vezetőjét.
Az óvodáskori mobilhasználat mennyisége azonban nem jelezte előre a kisiskoláskori hiperaktivitás és figyelemzavar mértékét. „Ebből arra következtethetünk, hogy a kiskori mobilozás nem vezet hiperaktivitáshoz/figyelemzavarhoz, szemben például a TV-nézéssel.
Senkinek nem javasoljuk tehát, hogy a kutatás eredményére alapozva korlátlan mobilhasználatot tegyen lehetővé óvodáskorú gyerekének” – tette hozzá Szőke Rebeka, az ELTE Etológia Tanszéken működő Alfa Generáció Labor PhD-hallgatója.
A kutatók szerint az összefüggés hiányát okozhatja az is, hogy az óvodásoknak gyártott mobilapplikációk sok esetben fejlesztő célúak és kevésbé túlingerlőek, mint például egyes rajzfilmek, vagy a nagyobb gyerekeknek készült, sokszor erőszakos játékok.
„Nem találtak időbeli egymásra következést, vagyis, hogy a kiskori mobilozás későbbi társas problémákhoz vezet, vagy fordítva. Az ok-okozat kérdése tehát nem tisztázott, és valószínű, hogy kétirányú összefüggés áll fenn: se a tyúk, se a tojás nem volt előbb” – áll a közleményben.
A Drakula néven ismert Vlad Țepes havasalföldi fejedelem sírját vélhetően Nápoly városában, a Santa Maria la Nova templom őrzi – számolt be olasz és román kutatók feltételezéseiről az Il Mattino nápolyi napilap.
Nyáron ismét ingyenes szabadtéri filmvetítések várják az érdeklődőket a marosvásárhelyi Somostetőn. A péntek esténként szervezett program célja a függőségek veszélyeinek bemutatása és generációkat összekötő párbeszéd ösztönzése.
Balszerencsésen végződött egy brăilai férfi vízi szórakozása: a jet ski vízre bocsátásakor az autó és a vízi járművet szállító utánfutó is a Dunában landolt.
A nyíltvízi úszórekordjairól ismert petrozsényi könyvtáros, Avram Iancu vasárnap újabb maratoni táv megtételébe kezdett. Ezúttal a Majnát, a Rajna legfontosabb mellékfolyójának teljes hosszának leúszására vállalkozott.
Nagy erőkkel vonult ki a Konstanca Megyei Rendőr-főkapitányság emberei, miután riasztást kaptak, hogy lövések dördültek el a Fekete-tenger-parti Mamaia strandterületén.
„Art Mansion – ahol az ihlet otthon van” mottóval szerveznek kreatív nyílt napot június 28-án, szombaton 14 órától a Szatmárnémeti szomszédságában található Sándorhomokon, a történelmi Kováts-kúria udvarán.
Egy fiatal férfi, aki nem vágyik reflektorfényre, csak a hajnali ködbe, a vízpart csöndjébe, az erdők-mezők szabadságába. Timár Zoltán Sepsiszentgyörgyön talált rá arra az útra, amely nem zajos, nincs tele tapssal, de valódi és emelkedett.
Közép-európai idő szerint június 26-án, 13 óra 31 perckor sikeresen csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) az Ax-4 küldetés személyzetét, köztük Kapu Tibor magyar űrhajóst szállító Dragon űrhajó.
Jubileumi kiadásához érkezett a szilágysomlyói Báthory Feszt. A Báthory István erdélyi fejedelem korát hűen felidéző, 10. alkalommal szervezendő rendezvényről, Báthory örökségéről, hagyományok ápolásáról Szabó Ernő Csaba városgazda beszélt a Krónikának.
Színes programpalettával vár mindenkit Kalotaszeg legnagyobb kulturális seregszemléje, amelyet hetedik alakommal szerveznek meg július 12–13. között a Kolozs megyei Bánffyhunyadon.
szóljon hozzá!