Hamlet Gasparian, Örményország romániai nagykövete is Gyergyószentmiklósra látogat a hétvégén a 4. Örmény Kulturális Fesztivál alkalmából. A rendezvény idején megnyílik többek között az egyik első magyar turisztikai szakember, útépítő, barlangkutató és szakíró, az 1906-ban elhunyt Czárán Gyula személyes tárgyaiból, a róla készült fényképfelvételekből álló kiállítás is.
2014. szeptember 03., 21:012014. szeptember 03., 21:01
Gazdag programmal várják Gyergyószentmiklósra az örmény kultúra iránt érdeklődőket szeptember első hétvégéjére. Az esemény vendége lesz Hamlet Gasparian, Örményország romániai nagykövete, számos művész, a búcsús szentmisét pedig Szakács Endre örmény katolikus általános helynök celebrálja.
A fesztivál szervezői a Gyergyószentmiklósi Örmény Katolikus Egyesület, az Erdélyi Magyar örmények Szövetsége, a Gyergyószentmiklósi Örmény Katolikus Plébánia, a Tarisznyás Márton Múzeum. A rendezvénysorozat pénteken kiállítás-megnyitókkal veszi kezdetét az Örmény Közösségi Házban.
Az érdeklődők megismerhetik többek között a fán és kerámián használt örmény magyar motívumokat, de az európai hírű, a 19. század végéről és a 20. század elejéről származó örmény szőnyegek közül is megtekinthetnek párat a szamosújvári Örmény Múzeum Egyesület jóvoltából. Szombaton történészkonferenciára, illetve barokk koncertre is sor kerül, de az érdeklődők az örmény nagykövettel is találkozhatnak süteménykóstolás keretében. Vasárnap Pál Emese tart előadást a 280 éves gyergyói örmény templomról, búcsús szentmisére kerül sor, de gasztronómiai programokban sem lesz hiány.
Czárán Gyula hagyatéka
Az Örmény Közösségi Házban bemutatásra kerülnek többek között az egyik első magyar turisztikai szakember, útépítő, barlangkutató és szakíró, az 1906-ban elhunyt Czárán Gyula személyes tárgyai, a róla készült fényképek. „A magyar turizmus atyja”, illetve „a természet apostola” néven is emlegetett Czárán személyes tárgyait felvonultató anyag a gyergyószentmiklósi származású ifj. Nyisztor Miklós gyűjteményéből származik.
A jelenleg Debrecenben élő gyűjtő maga is nagy természetjáró, amint lapunknak felidézte, a nyolcvanas évek végén kezdte el érdekelni, hogy kik voltak a nagy turista elődeink. A kilencvenes évek elején az aradi Stefanov Titusz beszélt neki először Seprősi Czárán Gyuláról, hiszen Stefanov az egykori természetjáró nagy kutatója, nála voltak a korábban az aradi EKE tulajdonában lévő Czárán-kincsek.
A Czárán-család is gyergyószentmiklósi kötődésű: az 1750-es években telepednek le Gyergyóban és Remetén. Az első Czárán, aki már Gyergyószentmiklóson hunyt el Czárán Izsák volt 1754-ben. Czárán nagyszülei Gyergyóból költöztek később Arad mellé, Seprősre, ahol nemesi rangot vásároltak és egy 10 ezer holdas birtokot. Iskolát és egy kis templomot is építenek a közösségnek.
Czárán Gyula 1880-tól 1905-ig a Bihar-hegységben több száz kilométer jelzett turistautat épített ki, hidakat, kilátókat készített. Számtalan barlangot ő fedezett fel, és tárt a nagyközönség elé. Olyanokat, mint például a Meziádi-, a Porcika-, a Révi-barlang. Mindezt a saját költségén tette, és amikor megalakult az Erdélyi Kárpát-Egyesület, egész munkásságát az egyesületnek ajánlotta fel.
Példaértékű életmű
Nyisztor Miklós gyűjteményében megtalálható valamennyi Czárán által írt turistakalauz, könyvek, fűzetek. Ezekből több Czárán legkedvesebb túratársainak dedikált példányai. Megtekinthető Czárán iránytűje és néma zongorája, melyet mindig magával vitt a hegyekbe, hiszen kora tavasztól késő őszig kutatta a Bihar-hegység tájait, de kiválóan zongorázott is, és nem akart kiesni a gyakorlásból. Megtalálható a gyűjteményben számos fotó, és általa készített térkép is.
„Czárán alakja nekem példaértékű. Az a szorgalom, a tudásvágy, amely egész életét meghatározta, a munka, amit örökségül a turista társadalomra hagyott páratlan. 45 évesen például beiratkozott Selmecbányán a Bányászati Egyetemre csak, hogy többet tudjon meg a hegyek életéről. Méltán nevezik az erdélyi turizmus apostolának” – fogalmazott a gyűjtő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megszökött szerda délután egy gyanúsított Bákó megyében, miközben mentőautóval szállították a Jilava börtönkórházba. A férfi az A7-es autópálya Nicolae Bălcescu felé tartó kijárata közelében kiugrott a mozgó járműből és elfutott.
A magyar napok nyitányaként idén augusztus 15–19. között szervezik meg a 27. Szent István-napi Nemzetközi Kisebbségi Néptánctalálkozót Kolozsváron. A rendezvényen Görögországtól Kárpátaljáig 17 együttes mutatja be tánchagyományait.
A világ több mint 470 000 rajongója vett részt négy napon át a kolozsvári Untold fesztivál jubileumi kiadásán, amelyet világpremierek, világsztár előadók és megható pillanatok jellemeztek – közölték hétfőn a szervezők.
Az idei év első hét hónapjában a rendőrség szervezett bűnözés elleni osztályának munkatársai 538 drogkereskedelem elleni akciót hajtottak végre, amelyek során közel két tonna kábítószert koboztak el – számolt be vasárnap a Román Rendőrség.
Románia a vízbe fulladás miatti elhalálozások terén pár éve élen állt az EU-n belül, és bár a legfrissebb adatok szerint már „csak” a 4. helyen szerepel, ez is azt jelenti, hogy az ország jóval az EU-átlag felett veszít embereket fulladás következtében.
Az egyik legismertebb, fényes meteorokat és sűrű, óránként 60-70 hullást produkáló meteorraj a Perseidák, de ezenkívül is sok más üstökösraj van még, amelyek hullócsillagoknak nevezett por- és törmelékfelhőt hagynak maguk után.
Fesztiválhangulat lengi be ezekben a napokban Kolozsvárt, ahol csütörtökön délután megkezdődött Kelet-Közép-Európa legnagyobb, az egész kincses városra, sőt a környékére is kihatással bíró elektronikus zenei fesztiválja.
Több mint 3500 állami gondozásban élő gyermeket és fiatalt támogat jelenleg Románia legnagyobb oktatási programja, az Ajungem MARI (Nagyokká válunk), amely most új toborzási kampányt indított: legalább 1000 önkéntest keresnek.
A Sóvidék legenda- és mondavilágából inspirálódó tematikus meseparkot hoznának létre Parajdon. A közösségi összefogással létrehozandó, turistacsalogató kezdeményezésről Fazakas Szabolcs ötletgazda beszélt a Krónikának.
Egy közel kétezer éves világ kapui nyílnak meg a látogatók előtt augusztus 9-én a Maros megyei Mikházán. Az itt megrendezett eseményen az érdeklődők megismerhetik az egykor a környéken tartózkodó rómaiak mindennapjait, szokásait és hiedelmeit.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!