Zihál az RMDSZ

Nem viccelek, és nem is örülök, de elképedek, amikor látom, mennyire megváltoztak az RMDSZ-politika vezéralakjai, mióta a Dîmboviþa partjára kerültek. Mint megveszekedett marosvásárhelyi, tudok egyet s mást róluk, még abból az időből, amikor belevaló gyerekekként szépen gyalázták a rendszert, verseket írtak, mászkáltak a hegyekben, és nem átallottak bohém rockerként pózolni. Mert nem hiába küldte őket Bukarestbe egy olyan közösség, amely tiszteli címerpajzsát. De hát ez van, az öreg Alzheimer hangyaként munkálkodik.

Szombat reggel, miközben kattintgattam a tévécsatornákon, amelyek azt mutatták, hogyan vonulnak a pártfőnökök a szavazóhelyiségekbe, jöttem rá igazából, mennyire leromlott az RMDSZ-elit és politikai viselkedése. Amikor a politikai normákról Petrozsényben döntöttek, tiszteletreméltó alakulat volt az RMDSZ, aztán gyakorlott, megtollasodott politikusok csoportjává vált, amely íme, megszeg minden elvet, és lepaktál a Nagy-Románia Párttal (PRM). Nézzük csak pályájukat: ellenzékiek, a demokraták, majd a posztkommunisták, ma pedig a PRM szövetségesei. Fölösleges minden érv vagy indoklás.

Markó Béla, Verestóy Attila, Frunda György vagy Borbély László feltűnése Iliescu, Geoanã, Vãcãroiu, Vadim vagy Voiculescu mellett ma már megszokott kép. Annyira megszokott, hogy undorral töltötte el a magyar választópolgárokat is. Miután 2004-ben arra kényszerítették őket, hogy úgymond a közösség érdekében a Szociáldemokrata Pártra szavazzanak, (a székelyek köptek egyet, amikor kijöttek a szavazófülkéből), a magyarokat szombaton egy újabb perverz kísérlet elé állították: támogassák az 1989 utáni Románia legidiótább politikai akcióját, a Traian Bãsescu menesztésére kiírt referendumon. Csakhogy ez alkalommal a tisztességtelen ajánlat haragot keltett.

Hargita és Kovászna megye már-már közmondásosan fegyelmezetten voksoló szavazópolgárainak háromnegyede még csak azt a fáradságot sem vette, hogy elballagjon a szavazóhelyiségig. A többi, aki képes volt erre az erőfeszítésre, azaz 27,38 százalék Hargita megyében és 34 százalék Kovászna megyében 77, illetve 80 százalékban az ország elnökét támogatta szavazatával. Így tehát a Bãsescu-ellenes szövetség a két megye összes szavazókörzetében veszített. Markó úr, vajon még mindig maradni kell? Vagy be akarja bizonyítani, hogy megvalósítható Ceauºescunak az a terve, hogy a magyarok a románok politikai gyarlóságait is átvegyék?

Marius Cosmeanu

Megjelent a Cotidianul május 21-i számában