Ősztől több lehet a honatya

A parlamenti választások legnagyobb tétje az, vajon megszerzi-e a nyerésre álló balközép kormánykoalíció a parlamenti mandátumok több mint felét. Ebben az esetben ugyanis az alkotmány arra kötelezi a jobboldalhoz közel álló Traian Băsescu államfőt, hogy a győztes politikai erő soraiból jelöljön miniszterelnököt. Ha az USL nem lépi túl az 50 százalékot, akkor az államfő bárkit megbízhat kormányalakítással. Băsescunak 2004-ben és 2008-ban sikerült már a kis pártokat saját táborába kergetnie azzal, hogy a parlament feloszlatását helyezte kilátásba, ha elutasítják kormányfőjelöltjét.
A Hotnews.ro közéleti portálon közzétett elemzésében Barbu Mateescu szociológus a részvételi szándék különbségeivel magyarázza azt, hogy az USL támogatottsága jelentős eltérésekkel jelenik meg a közvélemény-kutatásokban.

Az IMAS 57, a CCSB 62, a CSOP pedig 49 százalékos támogatottságot mért az USL-nél. A szakember szerint a különbségek nem a felmérések megbízhatatlanságát jelzik: értelmezésüknél azt is figyelembe kell venni, hogy az adott felmérés mekkora választói részvétellel számol. Az IMAS augusztus közepén mért adatai szerint a romániai választók 72 százaléka szándékozik az urnákhoz járulni decemberben. Ezzel szemben a CCSB 61 százalékos, a CSOP 47 százalékos részvételi szándékot mért. Az elemző szerint lényeges különbség van az USL biztos választói és alkalmi támogatói között. Ezzel szemben a jobbközép Demokrata Liberális Párt (PDL) szavazóbázisa elkötelezettnek, ám behatároltnak tűnik, így számára hátrányos lenne egy nagyobb arányú részvétel.

Mateescu szerint 50 százalék alatti részvétel esetén az USL várhatóan nem szerzi meg a parlamenti mandátumok felét, a PDL pedig akár 24 százalékra is javulhat. Ha magas lesz a részvétel (a választók kétharmada elmegy szavazni), az USL győzelme 60 százalék feletti is lehet, a PDL pedig legfeljebb 18 százalékban reménykedhet. Az elemző felhívja a figyelmet arra, hogy mindhárom közvélemény-kutatás az Igaz Románia Szövetség (ARD) megalakulása előtt készült, ugyanakkor hozzáteszi, hogy a jobboldali tömörüléstől nem várható az erőviszonyok látványos módosítása.

Az Adevărul.ro portál – Alexandru Radu, az Állandó Választási Hatóság volt alelnöke elemzésére hivatkozva – azt állítja: akár 550 főre is emelkedhet a választások után a jelenleg 469 tagú kétkamarás parlament létszáma, és a növekedés mértéke szintén az USL szereplésétől függ. A 2008-ban elfogadott és a legutóbbi parlamenti voksoláson már alkalmazott választási törvény ugyanis az arányos és többségi választási modell sajátos ötvözete, amely – szükség esetén – a parlamenti mandátumok számának növelésével biztosítja a pártok szavazatarányos képviseletét a törvényhozásban.

Ennek megfelelően azok a jelöltek jutnak biztosan mandátumhoz, akik megszerzik választókerületükben a voksok több mint felét – amennyiben pártjuk országos szinten átlépi a parlamenti küszöböt. Azokból a választókerületekből, ahol senki sem szerzett abszolút többséget, egy bonyolult visszaosztási rendszer alapján akár a második-harmadik-negyedik helyen végzett jelölt is bekerülhet a parlamentbe, ha pártjának jár az illető megyében mandátum. A szavazatarányos pártképviselet érdekében ugyanis előre leszögezik, hogy egy-egy megyében hány mandátum jár egy-egy pártnak, és az abszolút győztes nélküli választókerületek mandátumait ezek függvényében osztják szét.

Előfordulhat azonban, hogy egy-egy megyében „járni jár, de nem jut” mandátum az ellenzéki pártoknak. A román választási törvény úgy hidalja át a problémát, hogy az adott megyében megnöveli a parlamenti képviselők, illetve szenátorok számát, hogy a kisebb pártok is szavazatarányosan jussanak parlamenti helyekhez. Ily módon egy-egy választókerületnek akár két képviselője, szenátora is lehet. 2008-ban egyetlen ilyen eset fordult elő: Arad megyében az eredmények alapján megállapították, hogy PDL-nek négy, míg a Szociáldemokrata Pártnak, a Nemzeti Liberális Pártnak és az RMDSZ-nek egy-egy képviselői mandátum jár. Mivel a PDL jelöltjei nem négy, hanem öt választókerületben nyertek ötven százalék feletti eredménnyel, az RMDSZ számára egy már elnyert kerületben kellett mandátumot biztosítani, amelyet Faragó Péter kapott.

Alexandru Radu – az USL nagyarányú győzelmének perspektívája miatt – azt jósolja, hogy decemberben nem egy, hanem akár 70–80 mandátummal is bővülhet a bukaresti parlament. A szakember a nyári önkormányzati választások eredményei alapján modellezte a parlamenti mandátumok elosztását, és arra a következtetésre jutott, hogy lesznek olyan megyék, ahol az USL várhatóan 50 százalék felett nyer az összes kerületben. Ezért csak a parlament létszámának növelése árán biztosítható majd három-négy hely a 20–30 százalékot öszszesítő ellenzéknek.

Különben a Rating Politic ügynökség is hasonló eredményekre jutott: ők azt állítják, hogy decemberben 77-tel nő a parlament létszáma. A Adevărul.ro emlékeztet: 2009-ben érvényes és eredményes népszavazás döntött Romániában arról, hogy az ország áttér az egykamarás törvényhozásra, és a parlament létszáma nem lehet több 300-nál. Ehhez azonban alkotmánymódosításra lenne szükség, amelyet csak kétharmados többséggel szavazhat meg a parlament. 

Baranyi László
A szerző a Magyar Távirati Iroda bukaresti tudósítója