Nem vállalkozik csodatételre

Ön és orvoscsapata a világon elsõként hajtott végre sikerrel õssejt- és magzati orrsejtbeültetéseket idegrendszeri problémákkal küszködõ pácienseknél. Hogyan kezdõdött az egész?

A módszert nem mi találtuk ki, csupán összegeztük a korábbi kutatási eredményeket, majd elkezdtük ezek gyakorlatba ültetését. Egyszerû a dolog: a magzati orrsejtek és õssejtek bizonyos esetekben képesek segíteni az idegrendszer regenerálódását, vagy – olyan gyógyíthatatlan esetekben, mint például az ALS (amiotrófiás laterális szklerózis, az agykéreg és a gerincvelõ mozgató idegsejtjeit támadó, teljes mozgásképtelenséget okozó, súlyos idegrendszeri betegség – a szerk.) – stabilizálni a páciens állapotát. Eleinte, 2001-ben, csak gerincsérülésekkel diagnosztizált páciensekkel foglalkoztunk. Ezt követõen kísérleteink során terjesztettük ki kutatásainkat és regenerációs módszereinket más, központi idegrendszeri zavarokra is. 2003-tól már nem csak kínai pácienseink vannak, Amerikából, Olaszországból, Portugáliából, Hollandiából és újabban Romániából is jönnek hozzánk. Összesen 17 országból érkeztek már betegek.

Sokan ellentmondásosnak, a szakemberek értelmetlennek és eredménytelennek tartják módszereit. Mások etikátlannak vélik, mivel a sejtek abortált magzatokból származnak. Mégis rengetegen jönnek ide a gyógyulás reményében. Hogyan igyekszik meggyõzni a közvéleményt, hogy nem sarlatánság, illetve nem erkölcstelen, ami itt történik?

Nagyon összetett kérdés ez. Számos országban lehetetlen volna ilyen beavatkozásokat végrehajtani, mivel gyakorlatilag lehetetlen sejtekhez hozzájutni. Nem az a gond, hogy törvénybe ütközne, egyszerûen nehéz hozzájutni a sejtekhez. Amerikában is végeznek magzatiorrsejt-beültetést, de az elmúlt 3 évben mindössze 42 alkalommal volt erre példa, többre nem volt lehetõség. Kínában a tömegszaporulat szabályozása révén rengeteg az abortusz, így viszonylag könnyebb beszerezni a szükséges sejtmennyiséget és típusokat. Persze sokan elítélik a módszert, de nem gondolnak bele, hogy ezáltal egy nem kívánt élet helyett egy másik életet igyekszünk megmenteni, és élhetõvé tenni. Azt hiszem, eredményeink önmagukért beszélnek, és mindenki maga dönti el, hogy aláveti-e magát az eljárásnak. Nem csodatételrõl van szó, hanem tudományos alapokon nyugvó orvosi beavatkozásról, amelynek révén kisebb-nagyobb arányban javulhat a beteg állapota. Számos páciens a sejtbeültetést követõen visszanyert készségeket, testi funkciókat, mindazok után, hogy korábban eredménytelenül végigpróbálta a hagyományos, nemzetközileg elfogadott módszereket. Orvosaik lemondtak róluk, de õk nem törõdtek bele a helyzetükbe, és hozzánk fordultak. Persze itt is fennállnak veszélyek az altatás során, elõfordulhat, hogy befertõzõdik a seb, de ezek mind olyan körülmények, amelyek a legegyszerûbb sebészeti beavatkozás esetén is elõfordulhatnak. Azt hiszem, mindeddig sikerrel bizonyítottuk, hogy javítható az idegrendszeri, motorikus zavarokkal küszködõk életminõsége, és ez az, ami igazán számít, ezért dolgozunk és kísérletezünk folyamatosan.

Hogyan mûködik a klinika? Önfenntartó vagy államilag támogatott?

Nálunk a nyugati világtól eltérõ rendszer mûködik. Ez a klinika is, akárcsak a többi, állami tulajdonban van. Léteznek ugyan magánklinikák is, de egyelõre nagyon kevés. A kormánytól nem kapunk semmiféle támogatást. A fenntartáshoz és a kutatásokhoz szükséges pénzösszeget a páciensek által befizetett összegekbõl biztosítjuk. Nagyon jó kapcsolataink vannak más belföldi klinikákkal, egymást segítve jutunk napról napra elõbbre.

Elõfordul, hogy egyes páciensek helyzete az átmeneti javulást követõen rosszabbra fordul?

Minden betegségnek különbözik a lefolyása. Az ALS esetében például idõlegesen stabilizálni tudjuk a betegek állapotát, de vissza kell jönniük további sejtinjekciókra, úgynevezett lumbálpunkciókra, hogy ezt az állapotot megtarthassák. A gerincsérüléseknél (ebbe a kategóriába tartozik az erdélyi Ilyés Kinga és Fülei Csaba is – szerk. megj.) más az arány. A javulás az esetek túlnyomó többségében elég hamar megmutatkozik, természetesen ez az adott személytõl is függ. Rengeteget kell ugyanis tornászni, nem elég a sejtbeültetés, stimulálni is kell az idegrendszert, hogy a javulás folyamata beinduljon. Sok visszatérõ betegünk van, akik minden punkciót követõen javulásról számolnak be. Az operációt, punkciókat követõen még itt, a klinikán elkezdjük a regeneráló testgyakorlatokat: masszázst, akupunktúrás, presszopunktúrás kezelést biztosítunk, tornatermünkben ki-ki a maga ereje és állapota szerint elkezdheti a gyakorlatokat. Útmutatást is adunk, ám a fejlõdés nagymértékben függ attól is, hogy a beteg mennyire tartja be az elõírt tornagyakorlatok rendszeres ismétlését. Kicsit ahhoz tudom hasonlítani a helyzetet, amikor az ember eltöri valamelyik végtagját, és azt egy ideig gipszelik. Utána újra meg kell tanulnia teljes értékû végtagként használni, és ezt csakis speciális gyakorlatok révén teheti meg. Így mûködik ez a mi pácienseink esetében is. Az idegrendszer stimulálása nem csak a sejtekkel történik, kemény gyakorlatokra is szükség van, hogy eredmények szülessenek. Az idegrendszert és az izmokat is újra meg kell tanítani a rendeltetésszerû mûködésre, hogy a beteg minél több készséget, testi funkciót visszanyerjen.

Akad olyan beteg, akit visszautasítanak?

Elõfordul. Ha úgy ítéljük meg, hogy nem lenne eredményes a beavatkozás, vagy ha a páciens állapotából arra következtetünk, hogy nem bírná ki az operációt, akkor nem vállaljuk a mûtétet.

Egyelõre meglehetõsen nagy a túljelentkezés, sok betegnek hónapokat kell várnia a beavatkozásra. Tervezik a klinika befogadóképességének növelését?

Jelenleg egyszerre húsz pácienst tudunk fogadni. Reméljük, sikerül a klinikát kibõvítenünk, vagy újabb részlegeket kialakítanunk más kórházakban. Terveink között szerepel egy magánklinika építése is, kizárólag erre a célra.

Kudelász Nóbel

Huang Hongyun

Kínai idegsebész, õssejtkutató professzor. Neve mellé sokan a „csodadoktor\" jelzõt helyezik, mások viszont sarlatánnak tartják. Az õssejtek és magzati orrsejtek beültetésével elért eredményeit számos szaktekintély kétségbe vonja, noha olyan esetekben is ért el eredményeket, amelyekrõl a világ legnevesebb idegsebészei lemondtak. Õ kezeli – többek között – a szentegyházi Ilyés Kingát és Fülei Csabát is.