2010. július 09., 10:322010. július 09., 10:32
A 47 tagállam bármely állampolgára fordulhat hozzá panaszával, ha az emberi jogok európai egyezségokmányába ütköző sérelem érte, és hazájában már kimerített minden jogorvoslati lehetőséget anélkül, hogy számára elfogadhatóan zárult volna le az ügy. A panasz benyújtását követő eljárás nyomán, ha azt állapítják meg, hogy jogsértés történt, az erről szóló döntés kötelező a tagállamokra.
Románia 1994-ben csatlakozott az egyezményhez, majd ratifikálta a kiegészítő jegyzőkönyveket is, így lehetővé vált, hogy a román állampolgárok, az alábbiakban leírt feltételek fennállása esetén, az Emberi Jogok Európai Bíróságához forduljanak. A román állam kötelezettséget vállalt, hogy semmilyen módon nem akadályozza e jog hatékony gyakorlását, ugyanakkor vállalta, hogy magára nézve kötelezőnek tekinti a bíróság minden jogerős ítéletét, melyben félként szerepel.
Az egyezmény és a kiegészítő jegyzőkönyvek által védett emberi és szabadságjogok polgári és politikai, tehát nem gazdasági és szociális jellegűek. Ilyenek például: élethez való jog (2. cikk), szabadsághoz és személyi biztonsághoz való jog (5. cikk), az egyén joga ügyének tisztességes és nyilvános, ésszerű időn belül, független és pártatlan bíróságon történő tárgyalásához (6. cikk), a magán- és családi élet, lakás és levelezés tiszteletben tartása (8. cikk), a lelkiismereti és vallásszabadság joga (9. cikk), véleménynyilvánítás joga (10. cikk), oktatáshoz való jog (l. sz. jegyzőkönyv 2. cikke), gyülekezési és egyesülési szabadság (11. cikk), tulajdonhoz való jog (1. sz. jegyzőkönyv 1. cikke), a házastársak egyenlősége a jogok élvezetében és kötelezettségek viselésében (7. sz. jegyzőkönyv 5. cikke), bírói tévedés következtében elítélt egyén joga a kártalanításhoz (7. sz. jegyzőkönyv 3. cikke) stb. Az egyezmény keretjellegű, az egyes jogok lényegi tartalmát az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjoga tölti ki tartalommal.
Panasz benyújtására akkor van lehetőség, ha a panaszos megítélése szerint az ő esetében az egyezményben felsorolt jogok valamelyikét megsértették. Kérelmező lehet bármely természetes személy vagy akár jogi személy, például gazdasági társaság, de nem lehet például önkormányzat. A kérelmező az állított jogsértés személyes és közvetlen áldozata kell hogy legyen, nem nyújtható be panasz más személy nevében, sem pedig általános jellegű panasz valamely jogszabállyal vagy intézkedéssel szemben, például azért, mert méltánytalannak tűnik. Panasz csupán olyan ügyekkel kapcsolatban terjeszthető elő, amelyekért az állam vagy valamely közhatalmi szerv (bíróság, államigazgatás) a felelős. Nem terjeszthető elő panasz magánszemélyek, illetve magánszervezetek ellen.
Ki kell meríteni a hazai jogorvoslatokat
A panasz elfogadhatóságának számos feltétele van, amelyek közül az egyik legfontosabb a hazai jogorvoslatok kimerítése, ugyanis az Európai Bíróság nem fellebbviteli fórum a nemzeti bíróságok döntései ellen, azokat nem semmisítheti meg és nem is változtathatja meg. Ez azt jelenti, hogy a kérelmezőnek minden olyan jogorvoslatot igénybe kell vennie a hazájában, amely alkalmas lehet arra, hogy hatékonyan orvosolja a helyzetét. Panasz benyújtására tehát csak befejezett ügyekben kerülhet sor. Nem feltétel viszont, hogy a panaszos perújítással próbálkozzék, és az sem, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljon, mivel ez nem tartozik a bírói fórumok közé. A rendelkezésre álló jogorvoslatok esetében be kell tartani a határidőket és az eljárási szabályokat. Ez alól egyetlen kivétel, ha az államigazgatási szervek vagy a bíróságok a szabályosan benyújtott jogorvoslatra nem válaszolnak.
Egy másik fontos feltétel, hogy a hazai bíróság vagy államigazgatási hatóság jogerős döntésének kézhez vétele után hat hónapon belül kell a panaszt az Európai Bírósághoz előterjeszteni. Amennyiben a panasz büntető vagy polgári peres ítéletre vonatkozik, ez az időtartam a rendes eljárásbeli jogerős bírósági döntéstől kezdődik, nem pedig esetleges későbbi perújítási kérelmének elutasításától. Célszerű a hat hónapos időtartamon belül legalább vázlatosan elküldeni a panaszt, mert a későn érkezett beadványokkal nem foglalkoznak.
Névtelen panaszt nem vesznek figyelembe, tehát a kérelmezőnek meg kell neveznie magát, ám kérheti, hogy azt tartsák titokban. Nem foglalkoznak a nyilvánvalóan alaptalan panaszokkal, valamint azokkal sem, amelyekben visszaélés történik az előterjesztési joggal, mert például a panaszos durva, sértő nyelvezetet használ. Elutasítják azt a kérelmet is, amely lényegileg azonos egy olyan üggyel, melyet más nemzetközi vizsgálat elé bocsátottak és nem tartalmaz új adatokat.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának címzett levelében a kérelmező röviden vázolja fel panaszát, jelölje meg, hogy az egyezményben rögzített mely jogaiban érzi sértve magát, sorolja fel az igénybe vett jogorvoslatokat, valamint az ügyével kapcsolatos hivatalos döntéseket. Jelölje meg, hogy melyik bíróság vagy államigazgatási szerv hozta a döntést, ennek időpontját és rövid tartalmát. Mellékelje leveléhez ezen döntések hiteles másolatát. Ezeket a dokumentumokat nem fogják visszaküldeni, így a panaszos érdeke, hogy másolatokat csatoljon és ne eredeti okiratokat. A nagyobb hatékonyság céljából a beadvány megszerkesztésénél ajánlatos ügyvéd közreműködését igényelni. A kérelem megfogalmazható a bíróság valamelyik hivatalos nyelvén (angol vagy francia) vagy bármely olyan állam nyelvén is, amely megerősítette az egyezményt, tehát románul is. A panaszos kérheti, hogy az eljárás során végig az anyanyelvét használhassa, a kérelemről a bíróság dönt. (A levelet a következő címre kell küldeni: European Court of Human Right. The Registry Council of Europe, F. 67075 Strasbourg Cedex, France). A beadvány illetékmentes, az eljárás költségeit az Európa Tanács viseli, a kérelmezőnek csak saját költségeit kell viselnie (ügyvédi díj, levelezési költségek).
A beérkező kérelmek feldolgozása során a bíróságot a hivatal segíti, ez jórészt a tagállamokból származó jogi titkárokból áll, melyek azonban teljes mértékben függetlenek országaiktól, nem képviselik sem a kérelmezőket, sem az államokat. A bíróság hivatala rendszerint válaszol minden levélre, melyben kérhet további adatokat vagy iratokat, illetve az üggyel kapcsolatban további magyarázatot, vagy pedig közli, hogy a kérelem elfogadhatósága milyen akadályokba ütközik és ebben tanácsot is adhat. A hivatal azonban nem adhat tanácsot a kérelmezőnek azon ország jogával kapcsolatban, amellyel szemben a panaszt benyújtotta. Amennyiben a hivatallal folytatott levelezésből úgy tűnik, hogy a kérelem regisztrálható, megküldi a kérelmezőnek a hivatalos formanyomtatványokat, melyeket gondosan és olvashatóan ki kell tölteni, és mihamarabb vissza kell küldeni. Ezután az ügy a bíróság elé kerülhet.
A kérelem először három bíróból álló tanács elé kerül, amely az elfogadhatóság fent említett feltételeit vizsgálja. Ha a kérelmet elfogadhatatlannak nyilvánítja, az elutasító határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak és az eljárás érdemi vizsgálat nélkül befejeződik.
Az elfogadott kérelem érdemi vizsgálatra héttagú kamara elé kerül. A perben az egyik oldalon a kérelmező (természetes személy vagy magánszervezet), míg a másik oldalon az állam áll, amelyet az úgynevezett kormányképviselő (agent) képvisel. Az eljárás általában írásban zajlik, a bíróság csak kivételes esetekben tart tárgyalást, a kérelmezőt írásban értesítik a bíróság határozatairól. Nincs értelme annak, hogy a kérelmező Strasbourgba utazzék azért, hogy kérelmét szóban adja elő. A kérelmét nem vizsgálják meg gyorsabban, tekintettel a személyes jelenlétére és jogi tanácsadásban sem részesül a kérelmező. A kamara határozata három hónap után válik hatályossá, másodfokon pedig a 17 bíróból álló nagykamarához kerülhet, melynek döntése végleges és jogerős. Ha a bíróság megállapítja, hogy egyezménysértés történt, úgynevezett „igazságos elégtételt”, azaz bizonyos károk megtérítéseként pénzösszeget ítélhet meg, valamint az érintett államot a kérelmező költségeinek megtérítésére is kötelezheti. Az elmarasztalt állam kormányának az euróban megállapított igazságos elégtétel összegét nemzeti valutájában, az ítélet jogerőssé válásától számított három hónapon belül ki kell fizetnie.
Az eljárás viszont sajnos évekig is elhúzódhat. Ugyanis az 1980-as évektől kezdődően rengeteg panasz érkezik az Emberi Jogok Európai Bíróságához, és annak ellenére, hogy a beadványok nagy részét vizsgálat nélkül utasítják el, mert nem teljesítik a fenti kritériumokat, a vizsgálati folyamatban levő és az elintézésre váró akták tömege egyre nagyobb, ami a rendszer túlterheléséhez és az ügyek kivizsgálásának oly mértékű meghosszabbodásához vezetett, hogy az érdemi döntés kihirdetéséig néha még öt év is eltelik.
Gulyás József
(a szerző nagyváradi jogtanácsos)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Látogatottsági adatok