Kötelező lesz a közvetítés az igazságszolgáltatásban

Pereskedni rossz, ezt mindenki tudja. Ennek ellenére egyfajta „jogviták inflációjával” szembesülünk, mely túlterheli, lelassítja, megbénítja a bíróságokat. Annyi teher van az igazságszolgáltatáson, hogy a fejlett jogállamokban mindenütt felmerül, hogy könnyíteni kell a bíróságok munkáján.

2013. január 18., 08:082013. január 18., 08:08

Megoldásként ma már világszerte egyre gyakrabban alkalmazott alternatív módszer a mediáció (közvetítés), melynek során a vitában egy kölcsönösen elfogadott és pártatlan szakember, a mediátor (közvetítő) segít megtalálni a mindkét fél számára elfogadható megoldást.

A mediáció időtartama jóval rövidebb, mint a bírósági eljárás, költsége pedig lényegesen alacsonyabb, mint a perköltség. Emellett az egyezségközvetítés diszkrét, bizalmas eljárás, a vitatkozóknak nem kell ügyüket nyilvános tárgyaláson, közönség előtt „kiteregetni”, megőrizhetik jó hírnevüket. A közvetítés, mely teljes egészében a felek önkéntességén alapul, nem hatósági eljárás, nem vizsgálja a felróhatóságot vagy jogellenességet, és nincs bizonyítási eljárás, a döntés joga végig a felek kezében van, a végeredmény rajtuk múlik, a közvetítő csupán hozzásegíti a feleket a jogvita megegyezéssel történő lezárásához. Az sem mellékes körülmény, hogy a felek számára lehetőség nyílik akár anyanyelvükön rendezni jogvitáikat, ami viszont a bírósági tárgyalásokon még mindig nehezen megvalósítható.

Tekintettel a mediáció előnyös hatásaira, az utóbbi évtizedekben mindenütt gyorsan terjed az alkalmazása, Romániában pedig a bíróságok elképesztő túlterheltsége különösen indokolja a permegelőző közvetítés széles körű alkalmazását. A román igazságszolgáltatás tarthatatlan helyzetét illusztrálja, hogy míg például 2007-ben a bíróságok másfél millió ügyet örököltek az előző évekből, ez a szám 2011-ben 2,37 millióra emelkedett. A bíróságok ügyterhelése már az ítélkezés minőségét kockáztatja. Érthető tehát, hogy a román kormányzat  a múlt év végén úgy módosította a közvetítői tevékenységről szóló 2006/192-es számú törvényt, hogy 2013. február elsejétől a törvényben megjelölt jogterületeken csak azzal a feltétellel lehet pert indítani, ha a perelő fél (természetes vagy jogi személy) a keresetlevélhez mellékelt igazolással bizonyítja, hogy mediátor segítségével  próbálta megoldani a jogvitát, vagy legalábbis tájékoztatták őt arról, hogy élhet ezzel a lehetőséggel.

A törvény tételesen felsorolja, hogy a mediációs eljárás kötelezettsége milyen ügyekre vonatkozik. Így például családjogi (vagyonelosztás, szülői jogok gyakorlása, gyermekelhelyezés stb.), munkajogi vagy fogyasztóvédelmi konfliktusokban, birtokvitákban, az 50 ezer lej perérték alatti polgári és kereskedelmi jogvitákban, valamint olyan büntetőjogi ügyekben, ahol a törvény az előzetes magánindítvány visszavonását, illetve a felek kibékülését teszi lehetővé (rágalmazás, fenyegetés, bántalmazás, becsületsértés, birtokháborítás, magánlaksértés, családelhagyás stb.), ezután csak a kötelező előzetes mediációs tájékozódás után lehet pert indítani.

Ez azt jelenti, hogy a keresetlevél benyújtása előtt a felek kötelesek részt venni egy megbeszélésen, ahol egy mediátor a vitás ügy közvetítés útján történő megoldási lehetőségeiről tájékoztatja a feleket. Ez a szolgáltatás ingyenes. A törvény szerint a bíróság azokat is kötelezheti a mediációs eljárásra, akik már korábban pert indítottak, nekik a jogszabály azt a járulékos előnyt is biztosítja, hogy ha a mediátor segítségével meg tudják oldani a konfliktust, visszaigényelhetik a már befizetett bírósági illetéket.
Természetesen az eljárás kötelező jellege csupán a tájékozódásra vonatkozik.

A mediáció önkéntes eljárás, a bírák ezentúl is csak arra kötelezhetik a feleket, hogy legalább próbálják meg, mielőtt pert indítanak, konzultáljanak egy mediátorral, tegyenek érdemi kísérletet. Bármelyik fél dönthet úgy, hogy nem folytatja az egyeztetést, és a peres utat választja, de ez esetben igazolnia kell, hogy közvetítő segítségével kimerítette a békés konfliktuskezelés lehetőségét, mielőtt perre ment. Aki viszont nem vesz részt a perindítás előtti kötelező közvetítői eljárásban, annak a keresetét a bíróság elutasítja. Az igazságügyi kormányzat egy fejlettebb jogvitakultúra kialakulását és a bíróságok jelentős tehermentesítését reméli az új jogszabálytól, mely a mediációt helyezi előtérbe a jogviták rendezésében.

Gulyás József
A szerző nagyváradi jogtanácsos

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei