Klímahisztéria

Az IPCC jó jelentéstkészített, amely megpróbálja összegeznimindazt, amit a tudósok a globális felmelegedésrőltudnak. A Bush-adminisztrációtól eltérően,amely bagatellizálja a tudományt, az IPCC nyíltankimondja, hogy az emberiség nagymértékbenfelelős a bolygó felmelegedése miatt. És AlGore-tól eltérően, aki bejárta a világotés arra figyelmeztetett, hogy városainkat nemsokáraellepik a tengerek, tartózkodik a rémhírterjesztéstől.
De a nagy felhajtásban elvészaz a kevésbé izgalmas tény, hogy a jelenlegijelentés nem ijesztőbb, mint a legutóbbi, amely2001-ben készült. Két fontos szempontból azidei dokumentum tulajdonképpen kevésbé ijesztő.
A jelentés azt tükrözi,hogy a tudományos kutatók előtt 2001 ótabizonyosabbá vált: nagyrészt az emberiségfelelős a globális felmelegedésért. Egyébkénta mostani dokumentum mintha határozottan déja vu érzéstkeltene. A hőmérsékleti növekedéssel, ameleg- és hideghullámokkal kapcsolatos becslésekszinte azonosak a hat évvel korábbiakkal.
Az IPCC jelentése mindamellettkét meglepő tényt is tartalmaz. A legtöbbbeszámoló egyiket sem említette meg. Előszöris, a kutatók módosították becsléseiketa tengerszint emelkedésével kapcsolatban. Az 1980-asévekben az Egyesült Államok környezetvédelmiügynöksége úgy becsülte, hogy az óceánokszintje néhány méterrel növekszik 2100-ig.Az 1990-es években az IPCC 67 centiméteres emelkedésselszámolt, hat évvel ezelőtt pedig úgy vélte,a vízszint 48,5 centiméterrel lesz magasabb, mint most.Az idei jelentésben ez az érték átlagosan38,5 centiméter.
Ez különösen érdekes,mivel lényegében elutasítja Al Gore Egykényelmetlen igazság című filmjéneklegszívszorítóbb jeleneteit. Gore gazdaglátványelemekkel bebizonyította, hogy avilágóceán vízszintjénekhatméteres emelkedése nyomán víz alákerülne Florida nagy része, Sanghaj és Hollandia.Az IPCC-jelentés világossá teszi, hogy az ilyentúlzásoknak nincs tudományos alapjuk – mégisfélelmet keltett az emberekben, és filmjévelGore talán Oscar-díjat is nyer.
A jelentés egy másikGore-forgatókönyv valószínűtlenségétis felfedi: azt, hogy a globális felmelegedés nyomána Golf-áramlat megszűnik, Európa pedig újSzibériává válik. Az IPCC egyszerűen ésvelősen leszögezi, hogy ez a szcenárió –amelyet Hollywood is élénken ecsetelt a Holnaputáncímű filmben – „nagyon valószínűtlen”.Mi több, jótékony eredménye lenne annak, aGolf-áramlat gyengülne, mivel ezáltal mérsékeltebblenne a felmelegedés a szárazföld térségében.
Miért van tehát igeneltérő véleményünk a klímabizottságjelentésével kapcsolatban? Az IPCC szabályzatánálfogva „politikailag semleges” – azaz csak a tényeketkívánja közölni, a többit apolitikusokra és az őket megválasztó emberekrebízza. Ez az oka annak, hogy a jelentés óvatosés érzékeny dokumentum.
Ámde a kutatók ésaz újságírók – akik a jelentésés a közönség között közvetítenek– üvegház-aktivizmusba kezdtek. Az IPCC igazgatójaa szén-dioxid-kibocsátás azonnali ésjelentős csökkentését kérve aztnyilatkozta: reményei szerint a bizottság jelentése„sokkolja az embereket és a kormányokat, ésjóval komolyabb fellépést vált ki”. Nemhelyénvaló, hogy ilyen fontos és apolitikustisztségben levő személy harcos aktivizmusbabocsátkozzon. Képzeljük el, milyen lenne, ha a CIAigazgatója azzal tenné közzé Iránrólszóló összefoglalóját, hogy„remélem, a jelentés sokkolni fogja az embereket, ésjóval komolyabb fellépésre ösztönzi akormányokat”.
Az éghajlatváltozásvalós és komoly probléma. Az ennek kapcsánaz utóbbi időszakban tapasztalható médiahisztériávalazonban az a gond, hogy egyesek azt hiszik, egyetlen újjelentés vagy fejlemény sem érvényes, hanem mutat rá az eddigieknél komolyabb következményekreés borzalmasabb katasztrófákra.
A média hőbörgésénektudományos alapja csekély, vagy egyáltalánnem létezik. Mike Hulme, az egyik legtekintélyesebbangol éghajlatkutató, a klímaváltozástkutató Tyndall Központ igazgatója arra mutatottrá, hogy a harcos zöldek és a rémhír-újságírás„a katasztrófát és a káoszt használjafegyverként arra, hogy kétségbeesetten próbáljaviselkedésének módosításárabírni a társadalmat”. Hulme úgy fogalmazott:„vegyünk mély lélegzetet és tartsunkszünetet”.
A tengerszint 38,5 centiméteresemelkedése valóban probléma, de semmi esetre sempusztítja el az emberi civilizációt. A múltszázadban a tengerszint növekedésénekmértéke ennek fele volt, és még csakészre sem vettük.
Az ENSZ-dokumentum szerintgyakorlatilag semmi olyasmit nem tehetünk, ami 2030 előttbefolyásolhatná a klímaváltozást.Így tehát fel kell tennünk a kérdést,vajon nem kellene előbb más kérdésekkelfoglalkoznunk, például az emberek életminőségénekjavításával? Amikor Nobel-díjasközgazdászok a Koppenhágai Egyezmény nevűprojekt keretében nemrég azt mérlegelték,hogyan lehetne a lehetséges legnagyobb mértékbenjavítani a világ helyzetén, azt találták,hogy az HIV/AIDS, a malária, az alultápláltságés a kereskedelmi korlátozások kérdéséveljóval azelőtt kell foglalkozni, hogy bármilyenjelentős lépést teszünk a klímaváltozásügyében.
Miközben a világ forrong azüvegházhatást okozó gázokkibocsátásának csökkentése kapcsán,könnyen feledésbe merül, hogy más ésjobb utak is léteznek a bolygó állapotánakjavítására. A jó döntésekalapos megfontolásokból születnek, az IPCCjelentése is ezt bizonyítja. De a kísérősikoltozás hangzavara semmit nem segít.

Björn Lomborg

A szerző a KoppenhágaiEgyezmény szervezője, a Copenhagen Business School oktatója.
Fordította: Fall Sándor
© Project Syndicate, Krónika2007.