Kirakatper Bolíviában: négy éve tartják fogva Tóásó Elődöt

Pontosan négy évvel ezelőtt, 2009. április 16-án hajnalban bolíviai kommandósok a helyi ellenzék fellegvárának számító Santa Cruz város Las Américas nevű szállodájában lelőtték a bolíviai születésű, bolíviai–magyar–horvát állampolgárságú Rózsa Flores Eduardót, a szintén szovátai származású Magyarosi Árpádot és az ír Michael Martin Dwyert. A horvát–bolíviai állampolgár Mario Tadicot, valamint a román és magyar állampolgársággal is rendelkező Tóásó Elődöt letartóztatták. A bolíviai hatóságok azt állítják, hogy terrorcsoportot számoltak fel, amely Evo Morales elnököt is meg akarta gyilkolni, ezenkívül az ország erőszakos kettészakítását készítette elő.

A kommandós akció két túlélőjét már rég szabadon kellett volna engedni, mivel a bolíviai törvények szerint 36 hónapnál hosszabb ideig senkit nem tarthatnak előzetes letartóztatásban. Maga a bírósági tárgyalás is akkor kezdődött, amikor már lejárt az említett határidő, de ez a tény számos magyarországi hivatalos felhívás ellenére sem zavarta különösebben a latin-amerikai állam igazságszolgáltatási szerveit. Ellenzéki politikusok többször kifejtették, hogy a pert Morales elnök saját hazai ellenfeleinek a megsemmisítésére használja fel. Akár így van, akár nem, az biztos, hogy egyeseknek érdekük fűződik a per végtelenségig való elhúzására. A szándékos késleltetés számára jó ürügyként szolgált, hogy a 39 vádlottat különböző városokban tartják fogva, így állítólag nem volt könnyű kijelölni a tárgyalás végleges helyszínét. Egy korábbi bíróság úgy döntött, hogy Santa Cruzban tartsák a pert, de helyszínként felmerült Cochabamba városa is, végül La Pazban vette kezdetét a tárgyalás. Kétségtelen, hogy több vádlott egészségi állapota nem tette lehetővé a fáradtságos utazásokat, ehhez képest ötször változtatták meg a tárgyalás helyszínét, menet közben kicserélték a hivatásos bírákat és az ülnököket is.

Az államot képviselő Marcelo Soza ügyész személye okozta a legtöbb zavart a perben. Amilyen eltökéltnek tűnt a vád megfogalmazásában és előterjesztésében, annyira ellentmondásossá vált későbbi viselkedése. A bolíviai média egy része többször közölt olyan részleteket, amelyek alapján erősen gyanítani lehetett, hogy a négy évvel ezelőtti kommandós akció megrendezett „esemény” volt, valamilyen módon Rózsa Flores csoportját állítólag maga a bolíviai titkosszolgálat „behúzta a csőbe”, olyan látszatot keltve, mintha e csoport valóban valamiféle államellenes terrorista összeesküvés szereplője lett volna. Soza mindig tagadta ezeket a sajtóban megjelent feltételezéseket.

A parlamenti ellenzék néhány személyisége mindenesetre gondoskodott arról, hogy a gyanús elemek nyilvánosságra kerüljenek. Így napvilágot látott egy olyan hanganyag, amelyben vélhetően Soza mond el néhány dolgot egy bizalmas barátjának. Periratok eltűnéséről, hamis bizonyítékok kreálásáról, a bolíviai kormányzaton belüli érdekcsoportok zsarolási ügyleteiről hallhatók részletek, a főügyész megvallja: a kormányzati minisztérium egyik tisztségviselőjétől hallotta, hogy ha a „terrorista összeesküvésről” szóló bírósági ügy összeomlik, „Evo is bukik”. Említést tesz egy revolverről, amelyet a 2009. április 16-án a Rózsa Flores Eduardo és társai ellen végrehajtott akció során vitt a helyszínre a kommandó egyik tagja.

Soza ugyan hamisítványnak nevezte a hanganyagot, de ezután elbújt a világ elől, csak hetek múlva jelent meg újra, de már várta őt egy másik hangfelvétel. Azon is állítólag az ő hangja hallható, Rózsa Eduardo Flores és társai meggyilkolásának megrendezettségéről árul el részleteket. Az ügyész ezután vizsgálóból vizsgált személy lett, ügyvédje pedig olyan hanganyagot kerített elő, amelyen a Sozát kompromittáló felvétel előterjesztője – egy ellenzéki szenátor – „vallja be”, hogy összevágott hanganyaggal akarta lejáratni Sozát.

Szappanoperához lehetne hasonlítani a történetet, ha nem emberi sorsokat érintene. Miközben az ügy érdemi része egy tapodtat sem haladt előre, a vádlottakat sok ezer kilométeres utakra kényszerítették a tárgyalási helyszínek változtatása miatt, sokan nehezen viselik az időjárási különbségeket. De a legnagyobb baj az, hogy a kormány maga is lassúnak tartja a folyamatot, mielőbb szeretné bizonyítani összeesküvés-elméletét, de a rendszeren belüli érdekcsoportok némelyike is „belekavar” az ügybe. A per most elakadt, sokan úgy látják, hogy hamarosan összeomlik a vád egész építménye. A fogva tartása alatt a börtönben megnősült Tóásó Előd egyelőre még csak reménykedhet abban, hogy a magyar hatóságok közreműködése esetleg segít helyzetén.

A magyar Külügyminisztérium nemrég közleményben szögezte le álláspontját: egy bajba jutott magyar állampolgár emberi jogai semmilyen formában nem sérülhetnek Bolíviában, amennyiben magyar állampolgárt vonnak büntetőjogilag felelősségre, ennek „ésszerű időben, politikai befolyástól mentes, tisztességes eljárásban, a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségekkel összhangban” kell megtörténnie.