Karácsonyi Mária-vecsernye

A budapesti Mátyás-templomban Claudio Monteverdi: Vespro della Beata Vergine címû híres mûvét mutatják be. A Hargita Megyei Kulturális Központ munkatársai a régizene fontos erdélyi népszerûsítõiként vesznek részt a rendezvényen.

Csermák Zoltán

2008. december 19., 15:122008. december 19., 15:12

Az utóbbi évtizedekben reneszánszát éli a régizene, követõit nagy elismerés övezi világszerte. Nicolaus Harnoncourt vagy Jordi Savall albumai popsztárokat megszégyenítő példányszámban kelnek el, és az igényesebb koncertek is telt házra számíthatnak. Karácsony elõtt a budapesti Mátyás-templomban Claudio Monteverdi: Vespro della Beata Vergine címû híres mûvét mutatják be. A pénteki koncert páratlan összefogással jöhetett létre, a CantuS CorvinuS énekegyüttes, a Custos Viola Consort, a Sebastian Consort és a Sonatores Pannoniae szerepelnek elõadóként. A neves együtteseket az est karmestereként – a régizene jó ismerője – Klembala Géza fogja össze.

Régizene Csíkszeredában

Márton Judit, a Hargita Megyei Kulturális Központ irodavezetõje és Péter Boglárka, az intézmény szaktanácsadója a Monteverdi-koncertet rendezõ Art Face Seven régizenei koncerteket szervezõ iroda meghívására érkezett Budapestre. Nem véletlen az idõzítés, a Központ a szervezõje a nyaranta megrendezett Csíkszeredai Régizene Fesztiválnak. Az ünnepségsorozat harmincéves múltra tekint vissza. A helyszín megválasztása is szimbolikus, hiszen Kájoni János életének nagy része is e városhoz kötõdik és itt nyomtatta ki híres énekeskönyvét, a Cantionale Catolicumot. Az 1979-es induláskor az úttörõ szerep a Barozda Együttesnek jutott, s a szakmai találkozókon kezdetben csak helyi együttesek vettek részt. A hatóságok 1986-ban betiltották a rendezvényt, és csak a rendszerváltás után éledt újjá a hagyomány. Az évek során igazi európai fesztivállá nõtte ki magát, s néhány hónappal ezelõtt az Európai Régizenei Fesztiválok Szövetsége, a REMA is felvette tagjai sorába. „A csíkszeredai találkozó a régizene területén a legpatinásabb rendezvénysorozat Erdélyben – értékeli a kezdeményezést Péter Boglárka. – A párhuzamosan megrendezett Régizenei Nyári Egyetem a meghívott neves elõadókat kéri fel tudásuk megosztására. 
Mikortól régi a régizene?
  A régizene idõsávja kitolódott, a közelmúltban Bach koráig számították, aztán az idõ múltával Schubert volt a határ, s mára a 19. század második felének európai konvenciói – a játékstílustól a hegedûk húrozásáig – is beletartoznak. Néhány nappal ezelõtt, december 6-án számos mûvész és szervezet írta alá A régi operajátszás eszterházi chartája elnevezésû dokumentumot, amely három konkrét irányelvre – a történeti színházak, színpadaik és gyűjteményeik megõrzésére, a kiterjedt kutatásokra és e tudásnak a nagyközönséggel való megosztására helyezi a hangsúlyt. Szakmai berkekben nem csillapodnak a viták a korhû régizene-elõadások mibenlétérõl, már a definícióban is eltérnek a vélemények. E disputákkal a szakma viszont csak nyerhet, s az igazi minõségi zene kerülhet reflektorfénybe. „Régizenének azt a zenét nevezzük, amelynek az elõadási, kottaírási hagyományai megszakadtak, s különbözõ forrásokból ismerjük meg újra az adott zene törvényszerûségeit” – ismertet meg egy megközelítéssel Malina János zenetudós, a Magyar Haydn Társaság elnöke.
 
A hangszeres mesterkurzusokat és elméleti elõadásokat hét témában rendezzük 2009-ben.” Az erdélyi szakemberek jövetelének praktikus okai is voltak: az Art Face Seven már korábban is dolgozott határon túli elõadókkal, s a nagykárolyi Deák Endre lantművész nagy sikerû koncertje után tovább kívánja bõvíteni erdélyi régizenei kapcsolatait.

Régiók cserekapcsolata

„Különös figyelmet fordítunk az erdélyi mûvészekkel való együttmûködésre – nyilatkozta a Krónika kérdésére a sajtótájékoztatón Hetessy Csaba, az Art Face Seven iroda vezetõje. – A két szervezet számos sikeres koncerttel a háta mögött szeretné megosztani a másik régióval is eredményeit. Egy hangverseny megszervezése, a betanulás nagy energiát és pénzt emészt fel, így kézenfekvõ, hogy e produkciókat kicseréljük. Az európai pályázatokból is hatékonyabban tudunk közösen profitálni.”
 
A kezdeményezésen mindenki nyerhet, a próbákon hallottak alapján bátran kívánhatjuk, hogy Monteverdi remekművét a szeredai közönség is mihamarabb megismerje. 

Monteverdi Mária-vecsernyéje

Monteverdi páratlan szerepet játszott a zenetörténetben, két korszak, a reneszánsz és a barokk mezsgyéjén alkotott. Vespro della Beata Vergine című művében, Mária vecsernyéjében vannak a mai fül számára is modernnek ható részek is. A mû külön érdekessége, hogy a hagyomány szerint egyes dallamai Magyarországon már a 16. században is elhangzottak, amikor a szerzõ, a mantuai herceget követve, Esztergom alatt harcolt a törökkel, s a város bevétele után elõadást is szervezett műveibõl.

 

 

 

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei