Iskolaválasztás Finnországban

A kampány leglényegesebb eleme egy brosúra, melyet a szervezet minden olyan családba elküld, ahol a szülők anyanyelve különböző, és legalább egy iskolaköteles korú gyermekük van. Az Adj egy ajándékot gyermekednek! című füzet kétnyelvű, így mindkét szülő anyanyelvén olvashatja a svéd szervezet szakembereinek arra vonatkozó javaslatait, hogyan igyekezzenek alakítani gyermekük identitását.

A vegyes családok meggyőzése érdekében azonban a svéd iskolák is sokat tesznek. Számos általános iskolában működik „anyanyelv megerősítő program“ ama vegyes házasságban született gyermekek számára, akik odahaza, a családban elsősorban finnül beszélnek, s ennek következtében svéd tudásuk alacsony szintű. Számukra az iskola – az első években – heti két órával többet biztosít svéd nyelvből, hogy felzárkózásuk zökkenőmentes legyen. A svéd iskolák által kínált másik oktatási program ugyancsak azoknak szól, akiknek finn tudása erősebb. Míg a tiszta svéd családból érkező diákok a finn nyelvet idegen nyelvként tanulják, a finnül jól tudók számára a svéd iskolák biztosítják, hogy a finn nyelvet és irodalmat anyanyelvükként tanulhassák, ugyanúgy, mintha finn tanítási nyelvű iskolába járnának.

„Finnországban ma egyértelmű a trend, hogy a vegyes házasságokból a gyermekeket szüleik svéd iskolába íratják – mondja Catharina Lojander-Visapää kétnyelvűség-kutató, a helsinki Svéd Társadalomtudományi Főiskola tanára. – Különösen a nagyvárosokban, mint Helsinki, Vantaa vagy Turku jellemző, hogy a vegyes családból származó gyermekek svéd nyelven vesznek részt az oktatásban. Vannak persze vegyes családok, ahol a szülők annak ellenére igyekeznek megőrizni mindkét nyelvet, hogy gyermekeiket finn nyelven iskoláztatják.

A kutatások azonban egyértelműen bizonyítják: az iskola tanítási nyelve olyannyira meghatározó, hogy ezekben az esetekben odahaza a finn nyelv lesz domináns, és a svéd háttérbe szorul”. A tapasztalatok szerint csak azok a diákok tudnak mindkét nyelven magas szintű tudást elérni, akik svéd nyelvű iskolába járnak. Ezek később mindkét nyelvet bárhol, bármikor egyformán tudják majd használni, és kisebbségi identitásuk sem szűnik meg, mivel az nagyrészt a nyelvi kompetenciára épül.

„Azok a kétnyelvű gyermekek, akik lehetőséget kapnak arra, hogy az iskolát svéd nyelven járják, a nyelvi kompetenciával együtt kettős identitást szereznek. A svéd nyelvű oktatás nélkül azonban ez lehetetlen” – teszi hozzá Catharina Lojander-Visapää. Nem csoda tehát, hogy azok a családok, ahol a szülők anyanyelve különböző, a svéd iskolákat nemcsak vonzónak, hanem szinte nélkülözhetetlennek találják. Ráadásul azok a kétnyelvű gyermekek, akik svéd iskolába járnak, a finnországi svéd közösség számára is gyarapodást jelentenek. „Az egyik fontos aspektus a nyelvpolitika – szögezi le a helsinki kétnyelvűség-kutató. – A svéd nyelv nem fog eltűnni, hanem a jövőben is beszélni fogják. A finnországi svéd politikusok ugyanis egyszerűen azt mondhatják: itt egy közösség, melynek szüksége van a svéd nyelvre. Emellett utánpótláshoz jutnak a különböző finnországi svéd intézmények, mint például a svéd tanítási nyelvű egyetemek is. Végül fontos hangsúlyozni az egyén gazdagodását is, hiszen a nyelvtudás tőkét jelent, amely később – például munkahelykereséskor – fontos szerepet játszhat.