Băsescu pálfordulása

Az elnök reagált Tőkés László európai parlamenti képviselő, EMNT-elnök Tusványoson elhangzott kijelentésére is, miszerint Magyarországnak Ausztria és Dél-Tirol mintájára védhatalmi státust kellene vállalnia az erdélyiek fölött. Az államfő keresetlenül „öntelt, nevetséges alaknak\" titulálta a politikust, majd a Tusványos betiltásával fenyegetőzött, valamint azzal, hogy a magyar politikusok idén járkálhattak utoljára szabadon Erdélyben.

Mindez annak fényében talán meglepően hathat, hogy a román államfő az elmúlt években – legalábbis látszólag – szívélyes viszonyt ápolt mind Tőkés Lászlóval, mind a magyar jobboldallal olyannyira, hogy rendszeresen részt vett a tusnádfürdői szabadegyetemen is, ahol Tőkés mellett foglalt helyet a szónoki emelvényen. Ezt azonban nem érdemes az „életre szóló\" barátság jelének tekinteni – hideg politikai számítás húzódott mögötte ugyanúgy, ahogy a mostani, Tőkést vehemensen bíráló kijelentés mögött is.

Az elmúlt években Băsescu számos kísérletet tett arra, hogy a román jobboldal hagyományos szavazóbázisát bővítse. Egyrészt a Moldovai Köztársaságban tett számtalan látogatás, valamint a moldovaiak számára bevezetett kedvezményes honosítás révén, másrészt azáltal, hogy – gyakorlatilag példátlan módon – rendszeresen ellátogatott „az oroszlán barlangjába\", a Székelyföldre is, ahol közvetlenül, keresetlenül állt szóba a helybeliekkel, és gyakran tett olyan gesztusokat, amelyek azt sugallták: megértéssel viseltetik a magyarok sajátos problémái iránt. (Például akkor, amikor kijelentette: a magyar diákoknak idegen nyelvként kell oktatni a románt.)

Az államfő ezzel megkísérelte lebontani az etnikai szavazás eddigi hagyományát, ami részben sikeres is volt, hiszen sikerült kivívnia számos magyar rokonszenvét – és szavazatát –, valamint az RMDSZ ellenszenvét, amely nem vette jó néven, hogy az államfő „lenyúlja\" a szövetség hagyományos szavazótáborát. A székelyföldi „népfürdőzés\" haszna mind az államfőválasztásokon, mind a Băsescu menesztéséről szóló két népszavazáson megmutatkozott: amikor arra volt szükség, az elnök a magyarok szavazataival, amikor pedig arra, akkor a távolmaradása révén maradhatott hatalomban.

Nem csoda hát, hogy Băsescu néha gesztusokat gyakorolt a magyarokkal szemben – bőven megérte, hogy ezért a soviniszta kifakadásokra hajlamos ellenzék néha lenemzetárulózta.
Most azonban más a helyzet. Túlélte a második felfüggesztési eljárást is, államfői mandátuma pedig végéhez közeledik, és mivel újabb mandátumért nem szállhat harcba, új politikai projektben gondolkodik, Népi Mozgalom Párt néven a hozzá közel álló politikusok Băsescu unszolására új pártot gründoltak.

Az új politikai projekt népszerűsítésének pedig része, hogy – mivel nem akar eltűnni a süllyesztőben – folyamatosan markánsan állást foglaljon az aktuális közéleti kérdésekben. A közigazgatási átszervezés kapcsán tett kijelentésein végképp nem kell meglepődni, hiszen az autonómia tekintetében sohasem árult zsákbamacskát: most is csak azt ismételte meg, amit korábban, miszerint a székelyföldi megyék is csupán olyan autonómiára számíthatnak, mint Caracal vagy Konstanca.

A Tőkéssel kapcsolatos kijelentés pedig a fent említett politikai pragmatizmusból fakadó szükségszerűség megnyilvánulása. Victor Ponta miniszterelnök múlt héten nyilvánosan bírálta az államfőt, amiért az nem foglalt állást Tőkés tusványosi kijelentése kapcsán. Mivel politikai tervei miatt valóban nem tehette meg, hogy ne foglaljon állást, és kimaradjon a szándékosan félreértelmezett és -magyarázott kijelentést elítélő bukaresti politikusok hisztériakórusából, „beszólt\" Tőkésnek. Nem hivatalosan, nem államfői közleményben, ami még nagyobb súlyt adna a megnyilvánulásnak, hanem mintegy mellékesen, egy szabadegyetemen és egy televíziós interjúban. Ezzel a magyar ügyekben engedményeket elfogadni nem hajlandó jobboldali szavazók kedvére tett, és a kormányfőnek is válaszolt.

Mindemellett nem kell kétségbeesni, hogy a magyar ügyekben eddig az átlagosnál megértőbbnek mutatkozó Băsescu hátat fordított a magyaroknak. Eddig sem állt teljes szívvel mellettük – de ha a politikai érdekei úgy diktálják, egyáltalán nem zárható ki, hogy ismét feléjük fordul.

Mensura Transylvanica Politikaelemző Csoport