Anton Kreg ceruzája

Amióta Anton Kreg megérkezett, egyre több követ és fatörzset pingált össze a fura képeivel. Műalkotásoknak nevezte őket, az itteniek ezt nem nagyon értették, nem volt ilyen szavuk. Varázsigének gondolhatták sokan. Anton Kreg mindent lefestett, amit meglátott, vagy ami az eszébe jutott. Az igazi témát kereste, úgy gondolta, hogyha ezt megtalálja, felhagy a festéssel. Még Oster Mariann is modellt állt neki, tavaszszal, amikor az utolsó rózsabimbók kinyíltak a mellein. Erre a képére Anton igen büszke volt, még éppen időben örökítette meg a nő szépségét. Mióta Szigfrid Bonifác ismét tudott beszélni, Anton Kreg gyakran eljárt hozzá. Elmondta a főerdésznek, hogy ha le lehetne festeni húsz év némaságot, ez lehetne a fő műve, mivel azonban nem jött rá ennek mikéntjére, olyan titok iránt érdeklődött, amivel méltán megkoronázhatná az életművét. Szigfrid Bonifácnak éppenséggel tudomása volt egy nem is jelentéktelen titokról, amelyet az Isten-fennsík őriz, húsz év hallgatás után azonban az embernek nehezen ered meg a nyelve.

Amikor Gora Seres beállított hozzá, Anton Kreg lerajzolta semmi perc alatt. Gora azonban bevallotta, nem magáról akar képet, egy sokkal jobb témája van Anton számára. Arra kérte, rajzolja le az ő rabszolgáját, Natália Luxot anyaszült meztelenül. Natália Luxot Natas Komza, a környék híres-nevezetes banditája ajándékozta kénytelen-kelletlen Gora Seresnek, ennek a nudlikatonának, és Gora fülig szerelmes volt a lányba, annyit mondhatok. Úgy tervezte, lerajzoltatja a lány kívánatos testét Anton Kreggel, és majd, ha már Natália ifjúsága elszállt, ezt a képet fogja nézegetni. Anton Kreg azonban a fejét rázta, mondván, hogy nem tudja a lánynak csupán a testét lerajzolni, csak a lelkével együtt lehet megörökíteni. Ebben aztán könnyen megegyeztek.

Gora Seres jókora tüzet rittyentett a kulipintyójában, nehogy megfázzon Natália Lux, amíg elkészül a rajz. Anton Kreg alaposan kihegyezte a ceruzáját, majd nekiállt a munkának. A lány rezzenetlenül várakozott, a tűz fényében csak úgy villogott a szeme. Amikor Anton már a lelkénél tartott, észrevette, hogy mennyire gyűlöli ez a szegény teremtés Gora Serest. Rögtön tudta, hogy ez a gyűlölet hamar felemésztené Natália Luxot, így hát minden képességét összeszedte, verejtékben úszott, mire befejezte a rajzot. Gora Seres jó két órát is töprengett, mikor meghallotta Anton Kreg ajánlatát, de túlságosan tetszett neki az a néhány vonal a papírlapon. Amikor a festő felöltöztette Natáliát, és mindketten elindultak, az ajtóból még visszafordult, és Gora felé nyújtotta a ceruzáját. Még ezt is neked adom cserébe – mondta –, nekem már aligha lesz rá szükségem. Így történt, hogy Natália Lux lett Anton Kreg fő műve.