A magyarnyelv-használatot erősítik – kinek a költségén?

A Kovászna Megyei Tanács weboldaláról letöltöttem az említett gyűlés határozattervezeteit, majd az anyagok olvastán kérdőjeleket ragasztottam a tanács oldaláról kölcsönzött cím mellé. A gyűlés anyagai kizárólag román nyelven vannak közzétéve, ennek ellenére nem hátráltam meg, elolvastam a határozattervezetet, a területfejlesztési igazgatóság szakvéleményét és az ezzel majdnem azonos tartalmú előterjesztést. Ez utóbbi dokumentumok szerint a projektben való részvétel során a következő feladatok állnak a megyei tanács előtt:

– magyar nyelvű formanyomtatványok gyűjtése

– magyar nyelvű formanyomtatványok feltöltése a tanács weboldalára, illetve a weboldalon lévő román formanyomtatványok magyarra fordítása

– tájékoztató kampány szervezése a Kovászna megyei közigazgatásban dolgozók (polgármesterek és alkalmazottak) részére. E kampány két részben zajlana:

– szórólapokat készítenének annak érdekében, hogy a polgárok minél szélesebb körben használják a magyar nyelvet, illetve egy konferenciát szerveznének, melynek témája a kétnyelvűség a közigazgatásban;

– plakátok, szórólapok és a sajtó útján ösztönöznék a magyar lakosságot arra, hogy igényelje és használja a magyar nyelvű formanyomtatványokat.

A projekt költségvetése 1 350 000 forint, a következő felbontás szerint: 550 ezer forint a hozzájárulás a megyei tanács részéről (személyzeti költség címén) és 800 ezer forint a Szülőföld Alap részéről (a szerkesztés, nyomtatás, terjesztés, konferenciaszervezés: szállítás, elszállásolás, koszt költségeinek a fedezésére).

„Álljunk meg egy szóra!” – mondaná Grétsy tanár úr, ha már magyarnyelv-használatról van szó. A közigazgatásban leggyakrabban használt formanyomtatványok letölthetők a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet honlapjáról, a következő címről: http://ispmn.gov.ro/node/formulare-bilingve. „A Szabó T. Attila Nyelvi Intézet, amelynek munkatársai, Péntek János egyetemi tanár és Benő Attila egyetemi adjunktus, nyelvileg ellenőrizték és lektorálták az űrlapokat. Munkájukkal azon szándékunkat segítették elő, hogy hozzájáruljunk a közigazgatásban használt magyar nyelv színvonalának emeléséhez és a romániai magyar közigazgatási nyelvezet egységesítéséhez és megerősítéséhez” – olvashatjuk a kisebbségkutató intézet oldalán. Milyen gyűjtés (?!), feltöltés és fordítás igényel ily költségvetést, kérdezem, tudván, hogy a kisebbségkutató intézet száznál több űrlapot kínál ingyenesen, míg a Kovászna Megyei Tanács honlapján a román nyelven közzétett formanyomtatványok száma sem éri el az egy tucatot? A nyelvi charta értelmében a formanyomtatványok kisebbségi nyelven való hozzáférhetővé tétele az állam kötelezettsége: márpedig a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet a román állam költségvetéséből fenntartott és működtetett intézmény. Oly gazdagok lennénk, hogy újból költhetünk arra, amit már mások előttünk elvégeztek?

A tájékoztató kampányt, bár a közigazgatásban dolgozók részére hirdették meg, annak alpontjaiban a széles tömegeket, a polgárokat is megnevezik mint célcsoportot. Ennek következtében nem egyértelmű, hogy a konferencia résztvevői kik lesznek: a közigazgatásban dolgozó hivatalnokok vagy a közigazgatáshoz forduló polgárok? Kinek a kosztját, szállását, szállítását fedezi a Szülőföld Alap? Hogy ráfér a tájékoztatás, a képzés a közigazgatásban dolgozókra, meghiszem, ám a köztisztviselők számára szervezett szakmai továbbképzéssel kapcsolatos költségek fedezése a közhatóságok és közintézmények kötelessége. Saját évi költségvetésükben kell előirányozniuk az ehhez szükséges összegeket. Amennyiben a széles tömegek számára szerveznék a konferenciát, oly érzésem lenne, mintha vak vezetne világtalant. Az a megyei tanács tanít anyanyelvhasználatra, melynek honlapján a határozattervezetek, a gyűlések jegyzőkönyvei és a saját kiadású Kovászna Megye Hivatalos Közlönye kizárólag román nyelven van közzétéve? A szóban forgó határozatnál maradva a megyei tanács kötelessége lett volna – saját költségvetésből – a tervezetet, szakvéleményt és előterjesztést is magyarra fordítani és a román változattal egyidejűleg közzétenni.
Ha eddig nem sikerült szélesebb körű magyarnyelv-használatot biztosítani a közigazgatásban, annak ellenére, hogy a hatályban lévő törvények ezt nemcsak megengedték, hanem kötelező jelleggel írták elő, reménykedjünk e projekt sikerében? Mit nyer e projekt révén a 74 százalékban magyarok lakta megye, és milyen vetülete lesz azokban a megyékben, ahol 20 százalék fölött ugyan, de kisebbségben élnek a magyarok? A szűk látókörű „bennfenteseknek” eggyel több „érvük” lesz: azzal fogják akadályozni vagy hanyagolni a kétnyelvűség használatát, hogy nem mindenkinek jutott olyan támogatás, mint Kovászna megyének. Hogy a közhatóságoknak saját költségvetésükből kell anyagi keretet biztosítani a kétnyelvűség alkalmazásához? Hallott-e már valaki erről?

Törvénytár:

Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája (ratifikálta a 2007/282-es törvény)

10. cikk: Közigazgatási hatóságok és közszolgálati szervek

1. Az állam azon közigazgatási kerületeiben, ahol a regionális vagy kisebbségi nyelvet használó személyek száma az alábbi intézkedéseket indokolja, a felek a nyelvek mindegyike helyzetének megfelelően, abban a mértékben, ahogy az ésszerűen lehetséges, vállalják, hogy: (...)

b) széles körben használt közigazgatási szövegeket és formanyomtatványokat a lakosság számára regionális vagy kisebbségi nyelveken, illetve kétnyelvű változatokban tesznek közzé;

1999/188. számú törvény a köztisztviselők jogállásáról

51. cikk

(1) A közhatóságok és közintézmények kötelesek saját évi költségvetésükben előirányozni a köztisztviselők

– a közhatóság vagy a közintézmény kezdeményezéséből vagy érdekéből szervezett – szakmai továbbképzésével kapcsolatos költségek fedezéséhez szükséges összegeket.
2001/1206. számú kormányhatározat az anyanyelv közigazgatásban való használatáról

15. cikk

(4) A helyi vagy megyei tanács határozattervezetei és egyéb vitára bocsátott és elfogadásra szánt dokumentumai minden esetben román nyelven szerkesztendők és csatolandók ezek fordításai az erre jogosult kisebbség nyelvén.

16. cikk

(1) A helyi vagy megyei tanács dokumentumai, valamint gyűléseik román nyelvből anyanyelvre való fordítása a polgármester, illetve a megyei tanácselnök gondoskodásából történik.

17. cikk

A helyi közigazgatási hatóság költségei, amit a jelen rendelkezések alkalmazására fordítanak, eset szerint a helyi vagy megyei költségvetést terhelik.

Bustya Sándor, Marosvásárhely