2013. április 12., 08:162013. április 12., 08:16
A 2012-es marosvásárhelyi Félsziget Fesztiválról az előző évekhez hasonlóan – immáron kilencedik alkalommal – nem hiányozhatott az Independence Zone csapata nikotin-, alkohol-, drog- és HIV-prevenciós munkájával. A csapatban együttműködő szervezetek a Babeş–Bolyai Tudományegyetem szociológia és szociálismunkás-képző karának szociális munkás szaka, a szatmári Caritas szervezet drogprevenciós irodája, a görög katolikus Caritas kolozsvári szervezete, az Országos Drogellenes Ügynökség marosvásárhelyi drogmegelőző, -felmérő és -tanácsadó irodája, valamint a Pro Karma Egyesület, a Szigeti Magyar Ifjúsági Szervezet, nem utolsósorban pedig a Nordica Egyesület. Az Independence Zone csapata mára népszerűségre tett szert, és noha az elmúlt években csak a Félsziget Fesztivál keretében fejtette ki prevenciós munkáját, tavaly meghívást kaptunk két másik erdélyi fesztiválra is. Így jelen voltunk a Kolozsvári Magyar Napokon és a fiERD Táborban is. Ez arra enged következtetni, hogy prevenciós munkánkat értékelik, és hasznosnak látják a fesztiválok szervezői, és ők is úgy vélik, hogy a rendezvényeken jelen kell lennie a drogprevenciónak is.
A többéves tapasztalat azt mutatja, hogy a félszigetező fiatalok – és nem csak ők – érdeklődéssel, nyitottsággal fordulnak az Independence Zone-sátorban tevékenykedő szakemberek felé. A tanácsadásra jelentkezők meglepő gyorsasággal avatják be tanácsadóinkat olyan személyes élettörténetekbe, amelyek kibányászására megszokott tanácsadási helyzetben a szakembernek több időt kell szánnia, és különféle technikákat kell bevetnie. A fesztivál által biztosított, bizonyos szempontokból megkönnyített tanácsadási helyzet a vártnál sokkal nagyobb nyitottságot hoz magával. A megkönnyített körülmények ez esetben nem a módszertani vagy etikai szempontok fellazulását jelentik, hanem a tanácsadásra szolgáló tér elrendezésének, formális kereteinek megváltoztatását és az oldott hangulatot. A fesztiválon a tanácsadást igénylőknek nem zárt ajtók mögött foglalatoskodó szakembereket kell felkeresniük. Emberközelibbé teszi a tanácsadókat, hogy az érdeklődők a sátorhoz való közeledéskor már munka közben láthatják őket. A fesztivál hangulata, az Independence Zone-sátor bejáratánál ajánlott tevékenységek, az önkéntesek feloldják a segítő szakember és ügyfél közötti kezdeti feszültséget. Az elején vonakodnak attól, hogy színes ceruzát vegyenek a kezükbe, és írják vagy rajzolják le magukat úgy, ahogyan azt pár év múlva elképzelik, de amint belelendülnek a munkába, egyre érdekesebbnek tűnik számukra a tevékenység. Vannak, akik egészen kidolgozott rajzokat készítenek, és aztán szívesen mesélnek arról, hogy mit szeretnének elérni a jövőben.
A tavalyi tanácsadást a résztvevők jövőképének feltérképezésével kezdtük. Sajnálatos módon a tapasztalat azt mutatta, hogy a fiatalok jövőképe eléggé homályos, fiatal felnőttkoruk ellenére nincs konkrét elképzelésük a jövőjükről, arról, hogy milyen célok fele haladnak, és konkrétan mit tehetnek ezek elérése érdekében. Akik a fogyasztás ellenére nem mutatták a függőség jeleit, szívesen megosztották tapasztalataikat, amelyek hozzásegítették őket a mértékletes fogyasztáshoz: kellemetlen élményeket, elrettentő példákat. Büszkén beszéltek saját jellemvonásaikról, erőforrásaikról, amelyek erőt adnak a szinten maradáshoz. A tanácsadás célja ezekben az esetekben a védőtényezők megerősítése volt. Találkoztunk olyan felnőttekkel is, akik egyetlen kikapcsolódási módszerként a drogfogyasztást nevezték meg. Életük abból áll, hogy olyan munkahelyen robotolnak, amiben semmi örömüket sem lelik, stabil párkapcsolat nélkül élnek, esetleg gyakran váltakozó, de stabilnak remélt kapcsolataik váltják egymást. Aztán olyan társaságba keverednek, ahol a „lazulás” egyetlen eszköze a drogfogyasztás. A legtöbb esetben a felvázolt jövőkép és az aktuális drogfogyasztási szokások összefüggése kapcsán azt tapasztaltuk, hogy kevés fiatal értékeli döntő fontosságúnak a drogfogyasztás káros hatásait a jövőkép vonatkozásában. Általános meggyőződésük, hogy befolyásolhatják fogyasztásukat, és ez hosszú távon nem jelenthet akadályt céljaik elérésében, ugyanakkor belátják, hogy az aktuális helyzet súlyosbodásának negatív következményei lehetnek.
A kérdőívek kiöltése három helyszínen történt: a Kolozsvári Magyar Napokon (www.magyarnapok.ro), a Bözödi-tó partján megrendezett fiERD Táborban (Fiatalok Erdélyért; http://tabor.fierd.ro), illetve a Marosvásárhelyen, a Félsziget Fesztiválon (http://felsziget.ro). A 988 kérdőív közül 703-at a Félszigeten, 176-ot a fiERD Táborban, 109-et pedig a Kolozsvári Magyar Napokon töltöttek ki a fiatalok. A megkérdezettek 61 százaléka férfi, 39 százaléka nő, átlagéletkoruk pedig 22 év. Többségük tinédzser és fiatal felnőtt, de ugyanakkor jelen volt a nagyon fiatal generáció is a fiERD Táborban, akárcsak az idősebb generáció a Kolozsvári Magyar Napokon. Az ország minden részéről érkeztek az általunk vizsgált három helyszínre: Maros megyéből (29 százalék), Hargita megyéből (18%), Kovászna megyéből (11%), Kolozs megyéből (10%), de Magyarországról, Németországból és Hollandiából is. A résztvevők nikotin-, alkohol-, illetve tiltott droghasználatára vonatkozó eredményeket azért tartjuk fontosnak évről évre közölni, hogy a pedagógusoknak és más szakembereknek rálátásuk legyen a mai generáció szerfogyasztási szokásaira, és arra, hogy miként viszonyulnak az egészségüket károsító szenvedélyekhez, továbbá arra, hogy milyen a lelki egészségük.
A dohányzási szokásokat a Fagerström nikotindependecia-kérdőív segítségével mértük fel. A megkérdezettek közül minden második fesztiválozó dohányzik, ami a válaszadók 52,3 százalékát teszi ki. A dohányzók 13,5 százaléka enyhe, 9,4 százaléka közepes függőséggel, míg 4,1 százaléka erős függősséggel küzd. A helyszín és a dohányzás között szignifikáns összefüggést találtunk. A Félszigeten megkérdezettek 54,3 százaléka, a fiERD Táborban 53,2 százaléka vallotta, hogy dohányzik, míg a Kolozsvári Magyar Napokon 38 százalék válaszolta ugyanezt. A fenti adat azért rémisztő, mert az első két helyszínen a résztvevők átlagéletkora jelentősen alacsonyabb volt. Az alkoholfogyasztást a Cage alkoholkérdőív alapján vizsgáltuk meg. A megkérdezettek közel 83 százaléka fogyaszt alkoholt, ami 10 fiatalból 8-at jelent. Az alkoholteszt alapján megállapítható, hogy az alkoholt fogyasztók 31,1 százaléka klinikailag jelentős függőségi tüneteket mutat. Szignifikáns összefüggés van a helyszín és az alkoholfogyasztás között is. Míg a fiERD Táborba látogató fiatalok 47,5 százaléka (10-ből 5 fiatal), a Félszigeten 28,2 százaléka (10-ből 3), addig Kolozsvári Magyar Napokon 20,7 százalék (10-ből 2) szenved klinikailag jelentős függőségben. Aggasztónak tekinthető, hogy a legfiatalabb generáció tekintetében a legnagyobb a függőségi mutató.
A fesztiválozók drogfogyasztását a Cage-AID drogkérdőív segítségével vizsgáltuk. Drogfogyasztás tekintetében a válaszadók 16,5 százaléka válaszolta, hogy fogyaszt illegális drogokat. A legtöbben a Félsziget Fesztiválon válaszoltak igennel. Itt a válaszadók 19,7 százaléka fogyaszt kábítószert, ami alacsonyabb arányt mutat a 2011-es adatokhoz képest. A fiERD Táborban 12,9, míg a Kolozsvári Magyar Napokon a megkérdezettek közül 1,9 százaléka válaszolt igennel. Az illegális drogokat fogyasztó fiatalok 21,3 százaléka sorolható a klinikailag függők közé. A depreszsziós tünetegyüttest a 9 tételes Beck depresszióskálával (BDI) mértük fel. A válaszadók 19,7 százaléka enyhe depressziós tünetekkel küszködik, 4,6%-a közepes, míg 2,7%-a súlyos depressziós tüneteket mutat.
Nélkülözhetetlen a mentálhigiénés szemlélet meghonosítása, az úgynevezett „egészséges iskola” megteremtése, amely nem az elrettentésre és a tiltásra helyezi a hangsúlyt, hanem a sokkal hasznosabb, pozitív kicsengésű, „mit és hogyan tegyen” célzattal működő programokra. Az iskolában az áramlatélmény megtalálására kellene helyezni a hangsúlyt, olyan tevékenységekre ösztönözni a fiatalokat, amelyet élvezettel végeznek. Olyan tanulási környezetre van szükségük, amelyben megtalálhatják saját érdeklődési körüket, fejleszteni kellene az élményszerű, sokszínű tanulás lehetőségeiket – itt a végső cél a diák személyes önkiteljesedése, képességeinek megfelelő felhasználása. A személyiség kiteljesedéséhez nélkülözhetetlen örömérzésnek természetes úton kell eljutnia a serdülőhöz, mert a mesterséges örömök (pl. a szerhasználat) nagymértékben károsítják az alakuló személyiséget. A prevenciós módszereket figyelembe kell venniük az iskolában tevékenykedő szakembereknek, a szociális munkásoknak, pszichológusoknak, szociálpedagógusoknak, nevelési tanácsadóknak, a gyerekekkel legtöbb időt töltő pedagógusoknak. Ilyen módszer lehet az elriasztás, ami a drogfogyasztás testi, lelki, szociális, bűnügyi következményeire hívja fel a figyelmet. Viszont azok a fiatalok, akik kipróbáltak már valamilyen kábítószert, nem hisznek ennek hatékonyságában. Egy másik lehetőség, hogy korrekt és hiteles információkat adjunk át a fiataloknak, majd megadjuk nekik a döntési szabadságot. Hatékony módszere a szerfogyasztás megelőzésének, hogy harmonikus személyiségű fiatalokat nevelünk, akik megfelelő önértékeléssel, kommunikációs készséggel, stresszkezelési módszerekkel rendelkeznek. Egy ilyen típusú személyiséggel rendelkező fiatal képes lesz könnyen megoldani az életben jelentkező problémákat, képes a realitás világában megfelelő minőségű és mennyiségű örömszerzési forrást találni. És ha ki is próbál valamilyen drogot, kevesebb az esélye, hogy rabja is lesz annak. Fontos, hogy minden fiatal találja meg a kortárs vagy felnőttközösséget, ahol jól érzi magát és megfelelően ki tudjon bontakozni, ahol megfelelő elismerést és értékelést kap. A pedagógusoknak arra kell törekedniük, hogy minél inkább bevonják a gyerekeket a különböző iskolai klubokba, rendezvényekbe, műhelyekbe, egyesületekbe, sportcsapatokba. A megelőzés másik lehetősége a segítő csoportok működése az iskolában, ifjúsági közösségekben. Felhívjuk a figyelmet nemrégiben beindított honlapunkra, amely az országban egyedülálló szolgáltatást nyújt mindazoknak, akik drogfüggőség szempontjából veszélyeztetve érzik magukat vagy valaki mást a környezetükből.
Botházi Renáta, Dr. Dégi L. Csaba, Krecsák Katalin, Lukács Ignác, Ozsváth Anita-Anikó
A szerzők a Babeş–Bolyai Tudományegyetem szociálismunkás-képző tanszékének munkatársai
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Látogatottsági adatok