– Olvasóink másfél évvel ezelőtt arról értesültek, hogy Péter Balázs felkerült az NHL-draftlistára, a észak-amerikai profi bajnokságba kiszemelt fiatal játékosok listájára. Végül nem sikerült kijutnia Amerikába. Hogyan alakult jégkorongozói pályafutása?

– Örültem volna, ha összejön, de végül nem szomorított el annyira, folytattam Németországban, ahol folyamatosan játszottam, és sikeresen leérettségiztem. Most a junior ligában, az U19-es német bajnokságban, a DNL-ben játszom a Krefeld színeiben, de hetente többször a felnőtt együttessel, a DEL-es csapattal edzek. Szeretném felvenni a német állampolgárságot, mert így könnyebb lenne a Krefeld felnőttcsapatában játszanom.

– Hány idegenlégiós játszhat a nemét felnőtt elit ligában, a DEL-ben?

– Tíz idegenlégiós játszhat, 11 lehet a keretben. Azt mondták a felnőtt csapat edzői és vezetői, hogy ha megkapom a német állampolgárságot, akkor rögtön szerződtetnek. Idegenlégiósként, román állampolgárként nehéz felvenni a harcot a Kanadából vagy Svédországból érkező, 26-27 éves idegenlégiósokkal.

– Itthon töltött pár napot: látta a Sportklub–Miskolc, illetve a Sportklub–Fehérvár mérkőzést. Milyennek látja a Mol Ligát a DEL-lel összehasonlítva?

– Kívülről lassúbbnak tűnik. Félreértés ne essék, a Mol Liga egy színvonalas bajnokság, de szerintem a DEL egy fokozattal gyorsabb.

– Milyen benyomást keltett a jelenlegi csíkszeredai csapat?

– Követem, napirenden vagyok a csíki hoki történéseivel, eredményeivel. Rosszul kezdődött számukra az idény, és örülök, hogy sikerült felállni. A Brassó esete is bizonyítja, hogy kellenek az idegenlégiósok, nélkülük szinte lehetetlen a rájátszásba jutni.

– A generációjából, a Csíkszeredai ISK egykori kölyökcsapatából többen ma már magas szinten hokiznak. Kivel tartja a kapcsolatot?

– Szinte mindenkivel. Örülök, hogy Adorján Attila a Mol Ligában listavezető Miskolc kezdő kapusa, hogy Részegh Tamás a cseh U20-as extraligában játszik, de szintén együtt játszottunk a csíki kölyökcsapatban Antal Norberttel, aki a svéd U20-as elitbajnokságban játszik, és tagja volt a magyar U20-as válogatottnak.

– Sikeresen befejezte a német nyelvű középiskolát. A hoki mellett mi más foglalkoztatja? Szeretne tovább tanulni?

– Profi hokis szeretnék lenni, ez az elsődleges cél, de jövő nyáron el szeretném kezdeni Németországban az edzői iskolát. Úgy érzem, sok hokit láttam, és remélem, még sok tapasztalatra teszek majd szert, és ezt mind tovább szeretném adni.

– Mennyit készülnek hetente, mire helyezik a hangsúlyt ebben az időszakban?

– Naponta edzünk, nálunk most a taktikai felkészülésen van a hangsúly. A nyári felkészülés nagyon kemény volt, fizikálisan szinte mindenki tökéletesen felkészült. Egész nyáron délelőttönként a felnőttcsapattal, esténként pedig az U19-es csapattal készültem. Úgy érzem, jó erőnléti állapotban vagyok, három harmadon át tudok egyenletesen jó teljesítményt nyújtani.

– Jól teljesített eddig, a statisztikák alapján csapata egyik legeredményesebb játékosa...

– Ezt is mondta az edzőm: „te kell vigyed a hátadon a Krefeldet, tőled várjuk a gólokat, a gólpasszokat\".

– Milyen a továbbjutási rendszer, a 12 csapatos DNL-ből hányan lépnek tovább?

– A németek kísérleteznek, idén változtattak: a 46 meccses alapszakasz után az első kettő a legjobb nyolc közé jut, a többiek pedig a középszakaszban vesznek részt, és harcolnak a továbbjutást jelentő többi helyért.

– Két csíkszeredai hokis játszik Krefeldben: a magyar felnőtt válogatott Sofron István és ön. Beszélgetnek, találkoznak?

– Természetesen. Megbeszéljük a szakmai dolgokat, Biztatjuk egymást. Sokszor mondta nekem István, hogy jobban szeretne teljesíteni, ezért rengeteget készül.