Fotó: Magyar Kézilabda Szövetség
Magyarország, Ausztria és Svájc rendezheti a 2024-es női kézilabda Európa-bajnokságot a kontinentális szövetség (EHF) Stockholmban meghozott szombati döntése értelmében.
2020. január 25., 15:512020. január 25., 15:51
2020. január 25., 16:532020. január 25., 16:53
A 2024-es lesz a 16. női Európa-bajnokság a sportágban, de az első, amelyen 24 válogatott vehet részt. A csoportmérkőzéseket Budapesten, Debrecenben, Innsbruckban és Bázelben, a középdöntőket Budapesten és Debrecenben, az elődöntőket és a helyosztókat Budapesten rendezik 2024. november 28. és december 15. között.
Az EHF tavaly júniusban közölte, hogy a magyar szövetség is szeretne pályázni a kontinenstornára, majd szeptemberben derült ki, hogy az MKSZ az osztrákokkal és a svájciakkal közösen rendezne.
„Nagyon örülünk a sikernek, és annak, hogy Ausztriával és Svájccal közösen mi adhatunk otthont a tornának, hiszen ez elismerés a magyar kézilabdának, de az egész országnak is” – idézi Kocsis Máté elnök szavait az MKSZ honlapja. Hozzátette, sok helyről hallották, hogy számos sportágban elismeréssel beszélnek a magyar rendezésű sporteseményekről.
Pálinger Katalin, az MKSZ alelnöke közölte, 2024-re beérhetnek a most 17-22 éves, junior világbajnokságot, junior Európa-bajnokságot és ifjúsági Eb-t nyert magyar csapatok játékosai.
„Amellett, hogy a rendezés elnyerésére büszkék lehetünk, fontos, hogy igazán versenyképes válogatottunk legyen az Eb-re” – mondta a korábbi világklasszis kapus.
Horváth Gabriella, az MKSZ főtitkára a helyszínen az MTI-nek elmondta, hosszú lobbifolyamat előzte meg részükről a döntést, sok pozitív visszajelzést kaptak, mivel nagyon sok országnak tetszett az általuk prezentált koncepció.
„Ma a teremben nagyon vert a szíve mindenkinek, mert éreztük, hogy nagyon közel lesznek egymáshoz a pályázók. Így is lett, nem is dőlt el az első szavazási körben” – tette hozzá.
Horváth Gabriella kifejtette, pályázatuk sikeréhez hozzájárult, hogy nem egyedül, hanem két másik országgal indultak a rendezésért.
A Duna Arénában zajló úszó országos bajnokság keddi nyitónapján megdőlt a legrégebbi országos csúcs, miután Fángli Henrietta 100 méter mellen átadta a múltnak Kovács Ágnes 2000-ben elért rekordját.
Milák Kristóf kiváló időeredménnyel tért vissza a versenyzéshez a 126. úszó országos bajnokság keddi nyitónapján, melyen Hosszú Katinka is újra medencébe ugrott.
A címvédő és háromszoros világbajnok Max Verstappen, a Red Bull versenyzője nyerte a vasárnapi Forma-1-es Japán Nagydíjat, ezzel megerősítette vezető pozícióját a vb-pontversenyben.
Újabb nyolcezer méternél magasabb hegycsúcs oxigénpalack nélküli megmászására készül Varga Csaba. A nagyváradi hegymászó szombaton indul a világ 14. legmagasabb hegycsúcsa, a 8027 méter magasan fekvő Sisapangma meghódítására.
Jókora botrány rázta meg a romániai sportéletet: mint kiderült, román társai bántalmazták és – nemzetisége miatt – megalázták az ifjúsági férfi tornászválogatott egyik magyar tagját.
A magyar kormány támogatja a labdarúgó Bajnokok Ligája döntőjének budapesti megrendezését.
Jenei Imre neves labdarúgóedző állítólagos halálhíréről számolt be csütörtökön számos román hírtelevízió és portál, mint utólag kiderült, teljesen tévesen.
A magyar válogatott egy pozíciót javított, így a 26. helyen áll a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) legfrissebb világranglistáján, melyet továbbra is a világbajnok Argentína vezet.
Elrendelte szerdán a bukaresti törvényszék Dănuţ Lupu feltételes szabadlábra helyezését. Az egykori válogatott labdarúgót két alkalommal is jogosítvány nélküli vezetésen érték, amiért hét hónap és tíz nap letöltendő börtönbüntetésre ítélték.
Akárcsak a világszövetségnél (World Aquatics), a vizes sportokat tömörítő európai szervezetnél (LEN) is Zalánki Gergőt választották a 2023-as esztendő legjobb férfi vízilabdázójának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!