„Nagyobb támogatást igényeltem volna a magyar szövetség részéről, főleg jogi oldalról. Mert ha egy kicsit jobban belenéztek volna, jogilag megkérdőjelezhető az, amit a Nemzetközi Kézilabda Szövetség és Hasszan Musztafa tett velem. Nem tehették volna meg ezt. Az ellenem tett lépések nem szerepelnek az IHF jogi szabálykönyvében. Talán ha nagyobb támogatást kapok a magyaroktól, akkor mindez nem történt volna meg. Ezt az egész drámát meg lehetett volna állítani, mielőtt az ügy kirobbant volna. Sajnálom a történteket. Elvittem a balhét, megbűnhődtem, minden idők legnagyobb pénzbírságát fizettem ki. Legalább bekerültem a rekordok könyvébe” – fogalmazott Rasmussen.

Nyilatkozatára reagálva Pálinger Katalin, a Magyar Kézilabda-szövetség (MKSZ) alelnöke az M4 Sportnak hangsúlyozta, hogy szerinte januárban nem volt más választásuk, mert akkor még nem tudhatták, hogy a márciusi olimpiai selejtezőt elhalasztják, azt pedig „elég hangsúlyosnak” tartja, hogy a sportág világszervezete marasztalta el a szakembert. Ami a magyar szövetség elleni pert illeti, Pálinger úgy fogalmazott, hogy a szerződés nem szabályozott olyan helyzetet, hogy az edzőt felfüggesztik és nem tud a csapat rendelkezésére állni. „Próbáltuk a kompromisszumos megoldást megtalálni, ez nem sikerült, sőt, egyáltalán nem is tudtunk jóformán leülni beszélni Kimmel a részletekről, ő egyből ügyvédekkel szeretett volna tárgyalni. Remélem, hogy mihamarabb megoldódik ez a helyzet, de most van elég bajunk, és ez természetesen eltörpül azok mellett, amilyen nehézségekkel most szembe kell néznünk” – tette hozzá Pálinger.

Rasmussen menesztése óta a Győri ETO-t edző Danyi Gábor és a Ferencvárost edző Elek Gábor a női válogatott két megbízott szövetségi kapitánya. Rasmussen eltiltása időközben lejárt és az M4 Sportnak nyilatkozva elárulta, hogy hamarosan újra klubcsapatot fog irányítani. A 47 éves dán szakember a Bukaresti CSM vezetőedzője volt, mielőtt a magyar válogatott szövetségi kapitányi tisztségét elvállalta.