2010. január 15., 10:292010. január 15., 10:29
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem rektora, Gáspárik Attila és a Nemzeti igazgatója, Vlad Rădescu korábban abban egyezett meg, hogy minden évadban szerveznek egy-egy közös produkciót. Ez alkalommal Kiss Csaba vásárhelyi származású, Magyarországon élő rendező kétszereplős, egyfelvonásos művét, az Esti próbát vitték színpadra.
A darab férfiszerepét alakító Kilyén László elmondta, hogy ez az előadás az ő jutalomjátéka, hiszen egy évvel ezelőtt Kiss Csaba felajánlotta, játssza el ezt a szerepet, és most kerül erre sor. „Sokáig haboztam, de most már nagyon szeretem az előadást” – mondta a Krónikának Kilyén László. A rendező Porogi Dorka budapesti származású, harmadéves hallgató a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem rendező szakán. Eredetileg a női főszerepet alakította volna, az előadást pedig László Csabának kellett volna rendeznie, de mivel más feladatot kapott, helyette „beugrott” Porogi Dorka, így a női főszerep a szintén harmadéves színis hallgatónak, Albert Orsolyának jutott.
Az Esti próbát egyébként korábban a budapesti Pinceszínházban játszották. A bemutató alkalmával a szerző azt nyilatkozta a színműről: „Az Esti próba színészdarab – egy idősödő, karizmatikus nagy férfi színész és a nőiességét épp csak próbálgató, kezdő színészlány Fellini legendás filmjének, az Országútonnak a színpadra állításán dolgozik. Izgalmas színházi helyzet és igen hálás párosítás. Mindkettőjüknek vannak olyan értékei – a tapasztalat, a tudás, illetve a fiatalság – amelyek vonzóak a másik számára. Ezért lesz valódi élethelyzetek sorozata a próba. Az élettől búcsúzó és az életbe belépni készülő színész párharca.” Kilyén László azt is elmondta: nagyon jól dolgozott a két fiatal lánnyal, egyáltalán nem érezte tapasztalatlanságuk hátrányait. Az idősödő színésznek, akit alakít, élete nagy álma volt, hogy Anthony Quinn után ő is eljátssza Zampano szerepét.
„A darabban az az izgalmas számomra, hogy folyton átjárunk a civil világból a színházi világba. Lehet, hogy a nézők számára kissé megdöbbentő lesz az előadás, főleg a nyelvezete miatt, hiszen színházban játszódik, no és a próbák idején a színészek nem szoktak túl szalonképesen társalogni. De remélem, hogy ezen senki nem fog fennakadni”, tette hozzá Kilyén. A díszletet és jelmezeket Dorbe Kóthay Judit tervezte, az előadás pedig nem került pénzbe. Kilyén László azt is elmondta: ezzel azt akarták bizonyítani, hogy egy produkció nemcsak akkor lehet jó, ha horribilis összegbe kerülnek a díszletek és a jelmezek.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.