Fotó: Gönczi Ákos
2009. november 18., 09:092009. november 18., 09:09
A marosvásárhelyi Bethlen Gábor Művelődési Egyesület nem mindennapi irodalmi vitaestet szervez november 19-én, csütörtökön este 18 órai kezdettel a helyi Jazz&Blues Club Pianó Termében. A vita tárgya Kuszálik Péter Sütő Andrásról írt Purgatórium című kötete, amellyel kapcsolatban nemrég a szerzővel készült interjút tettünk közzé.
Ebben Kuszálik kifejtette, hogy kötetével képzeletbeli pert kezdeményezett Sütő András és a kommunista hatalom viszonyáról, amely egyrészt az író műveiben, másrészt közéleti-politikai szerepvállalásaiban nyilvánult meg. Lázok János irodalomtörténész az eseményt beharangozó közleményben jelzi: Kuszálik az utóbbi két évtizedben több hiánypótló bibliográfiát állított össze, köztük Sütő András munkásságának annotált bibliográfiáját is.
Kuszálik Péter azonban a Sütő-életmű kutatóit és monográfusait meredeken felülbírálva megkérdőjelezte Sütő András irodalomtörténeti besorolásának eddigi eredményeit. Ezeket a kutatókat, akik a 2005-ben lezajlott Földes-vitában is megszólaltak (Ablonczy László, Bertha Zoltán, Görömbei András, Márkus Béla, Cs. Nagy Ibolya írásait A Hét 2005. első félévi számaiban közölték) Kuszálik Péter védőügyvédeknek, „advocatus deiknek” tekinti Sütő András „szentté avatási perében”. A Krónikának adott interjúban Kuszálik ugyanakkor jelezte: önmagát e vitában az „advocatus diabolinak” tartja, aki a terhelő bizonyítékokat sorolja fel, tehát kötetét vitairatnak szánta.
„Normális perrendtartás esetén a vádat képviselő ügyész a vádirat előterjesztése után, annak konklúzióit összefoglalva egyszeri javaslatot tesz, a legsúlyosabb ítéletet kérve. A tárgyalás hitelét azonban alapjában rendíti meg, ha az ügyész a vádirat előterjesztését többször megszakítva, hol pamfletíróként humorizál a vádpontok kapcsán, hol rövid részleteket árul el az előre elhatározott ítéletből.
Mindezeket átgondolva, a Bethlen Gábor Művelődési Egyesület csütörtöki beszélgetőestje – a szervezők határozott szándéka szerint – nem a vád és nem az ítéletmondás fóruma kíván lenni. Vitaestünk e képletes perben annak a fiktív, ám mégis létező esküdtszéknek kíván megszólalási lehetőséget teremteni, amely belőlünk, az ott megjelentekből áll majd össze” – írja Lázok János a tervezett vitaest kapcsán.
A beszélgetést az Olaszországban született Stefano Bottoni történész vezeti majd fel, aki a Bolognai Egyetemen szerzett történészdiplomát, és szakterülete Kelet-Európa történelme. A közelmúltban jelent meg kötet formájában doktori disszertációja Területi kérdések és etnopolitika Közép-Kelet-Európában. A romániai Magyar Autonóm Tartomány esete, 1952–1960 címen.
Egyébként időközben a helyi Népújság hasábjain is vita alakult ki Sütő András múltjával, szerepvállalásával kapcsolatban, amelynek során Kincses Előd ügyvéd, Kuszálik Péter, illetve Székely Ferenc tette közzé véleményét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok