2010. március 01., 09:212010. március 01., 09:21
A rendezvénynek a Tarisznyás Márton Múzeum adott otthont, meghívott előadóként Mihály János történész, a székelyudvarhelyi Hagyományőrzési Forrásközpont munkatársa, illetve Szekeres Attila István heraldikus, a Háromszék napilap munkatársa vett részt.
Mihály János történész Kék-arany vagy piros-fekete? című előadásából az érdeklődők többek közt megtudhatták, hogy a Székely Nemzeti Tanács által használt kék-arany zászló Székely Mózes erdélyi fejedelem harci zászlójára vezethető vissza, azonban a székelység hagyományaiban nincs nyoma a piros-fekete zászlónak.
Szekeres Attila István heraldikus hosszasan részletezte a címerkészítés szabályait, hangsúlyozva, hogy egy címer létrehozásánál alapvető szabály, hogy egy régebbi címer szimbólumait használják fel, illetve ennek hiányában az illető település hagyományaira, jellegzetességeire lehet alapozni. Kifejtette, mivel Gyergyószentmiklósnak van már egy 1880-ból származó régebbi címere, amelynek szimbólumai a fenyő, a hármashalom, a nap és hold, a helyi önkormányzat kérésére létrehozandó új címeren is ezeket a szimbólumokat kell használni.
Emellett az új címer eleme kell hogy legyen kötelező módon az ötágú falkorona, amely Románia-szerte a megyei jogú városokat szimbolizálja. A heraldikus négyféle címertervet mutatott be az érdeklődőknek, a vita során azonban kiderült, hogy egyik sem nyerte el a gyergyószentmiklósiak tetszését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok