Világjáró emberek úti élményekről, teljesítményekről

Domokos Ferenc, Bagoly Levente, Pengő Zoltán •  Fotó: Tóth Helga

Domokos Ferenc, Bagoly Levente, Pengő Zoltán

Fotó: Tóth Helga

Világjáró élményeiről, nem hétköznapi teljesítményekről számolt be az Érted Talks kolozsvári kezdeményezés keretében Bagoly Levente sepsiszentgyörgyi ultrakerékpározó és Pengő Zoltán kolozsvári újságíró, lapunk volt munkatársa, aki Nagyenyedről Indiáig gyalogolt Kőrösi Csoma Sándor nyomában. A Minden emelkedőért lejtő a jutalom című beszélgetésnek a kincses városi Planetarium kávézó adott otthont, az eseményt Domokos Ferenc moderálta.

Simó Helga

2022. február 27., 19:072022. február 27., 19:07

2022. február 27., 20:132022. február 27., 20:13

Az eseményen Bagoly Levente elmondta, első nagy kerékpáros útjára 2013-ban indult el, amikor fogadásból Bukarestből egészen Barcelonáig tekert egy facebookos lájkversenyen nyert egysebességes biciklin, majd ezt követően Európa számos nagyvárosába is eljutott több mint 8000 kilométert pedálozva.

Levente számos hazai és nemzetközi versenyen is részt vett,

2018-ban a második helyen végzett a Kirgizisztánban megrendezett selyemút hegyi szakaszán, ahol mostoha körülmények között 1725 kilométert tett meg 9 nap, 3 óra és 30 perc alatt.

Két év múlva, 2020-ban megnyerte a Hungarian Divide versenyt, a 1200 kilométeres távot 20 ezer méter szintkülönbséggel 4 nap, 23 óra és 7 perc alatt teljesítette, mely alatt összesen 8 órát aludt. 

A csütörtök esti beszélgetésen elmondta, a legnagyobb kihívást számára a kirgizisztáni verseny jelentette, ugyanis az ázsiai országban kilyukadt a biciklikereke, és mindenfélével próbálta befoltozni, többek között mogyorószacskóval is, de végül fel kellett adnia a versenyt. Ugyancsak ennek a megmérettetésnek a végén annyira lebetegedett, hogy a szállásadója ápolására szorult napokig. Hozzátette, a magyarországi verseny sem volt megpróbáltatásoktól mentes, volt olyan eset is, amikor a Hungarian Divide alatt egy csúszdában kellett aludnia.

Pengő Zoltán jóval megengedőbb volt magával a teljesítményeket illetően. 2019. szeptember elsején indult el gyalogszerrel Nagyenyedről Indiába Kőrösi Csoma Sándor 18–19. században élt, székely–magyar nyelvtudós, a tibetológia megalapítója, a tibeti-angol szótár megalkotója nyomában.

Elmondta, a Kőrösi Csoma Sándor által követett útvonaltól eltért néha,

naponta körülbelül 30 kilométert gyalogolt.

Hozzátette, útja során viszontagságokkal és nehézségekkel találkozott attól a pillanattól kezdve, hogy elindult. Bevallása szerint útjának legemberpróbálóbb napja a második volt, ugyanis előzőleg fizikailag nem készült az útra, és mivel első nap még az indulással járó izgalmak miatt tele volt lelkesedéssel, második nap tudatosult benne, hogy mi vár rá. Elmesélte, az általa viselt cipő például hamar, már Nagyszebenben a kukában landolt, ugyanakkor sokszor úgy indította a napját, hogy

nem tudta, hol fog nyugovóra térni, a sátra azonban mindig nála volt.

Ezenkívül szembe kellett néznie Törökországban élő emberek túlzott vendégszeretetével és az irániak idegenségével. Megjegyezte, egészen a perzsa országig egyszer sem volt honvágya, ott azonban elkezdett magyar szavakat hallucinálni. A helyzet megoldásában sokat segített, hogy közben elkezdett magyarul olvasni, és magyar nyelvű filmeket nézni. Elmondta, ugyancsak kihívást jelentett számára az, amikor Indiában lebetegedett, és 2020. március 15-én, 197 nap gyaloglás után hazarepült Ázsiából.

Motivációról, kihívásokról is beszéltek a meghívottak az Érted Talks eseményén •  Fotó: Tóth Helga Galéria

Motivációról, kihívásokról is beszéltek a meghívottak az Érted Talks eseményén

Fotó: Tóth Helga

A beszélgetésen az izgalmas úti beszámolók, a felkészülésekkel járó kihívások ismertetése mellett számos érdeklődő kérdés is elhangzott, ugyanis két olyan emberrel találkozhatott a közönség, akik nem mindennapi teljesítményeket tudhatnak maguk mögött, ennek ellenére a hétköznapokban teljesen átlagos életet élnek.

A dizájnerként dolgozó Bagoly Levente saját bevallása szerint a munkájában pihen, Pengő Zoltán pedig nem érezte szükségét mindjárt hazatérte után, hogy naponta 30 kilométert gyalogoljon.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 29., kedd

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán

Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán
2025. április 28., hétfő

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken

A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken
2025. április 27., vasárnap

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést

A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést
2025. április 25., péntek

A világszenzációnak számító Medve-tó régi fürdővilágát is bemutatja a bukaresti Liszt Intézet tárlata

Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.

A világszenzációnak számító Medve-tó régi fürdővilágát is bemutatja a bukaresti Liszt Intézet tárlata
2025. április 25., péntek

Agyagkatonák az ókori Kínából: különleges nemzetközi tárlat érkezik Marosvásárhelyre

Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.

Agyagkatonák az ókori Kínából: különleges nemzetközi tárlat érkezik Marosvásárhelyre
2025. április 24., csütörtök

Magas színvonalú eseménynek ígérkezik a májusi Csíkszeredai Könyvvásár

Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.

Magas színvonalú eseménynek ígérkezik a májusi Csíkszeredai Könyvvásár
2025. április 24., csütörtök

Elhunyt Erdély első zeneszerzőnője, a kolozsvári születésű Magyari Zita

Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.

Elhunyt Erdély első zeneszerzőnője, a kolozsvári születésű Magyari Zita
2025. április 24., csütörtök

Új kulturális teret avatnak ifjúsági projektek számára Sepsiszentgyörgyön

A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.

Új kulturális teret avatnak ifjúsági projektek számára Sepsiszentgyörgyön
2025. április 23., szerda

Szent György-nap a néphagyományban az igazi tavasz kezdete, számos hiedelem kapcsolódott hozzá

Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.

Szent György-nap a néphagyományban az igazi tavasz kezdete, számos hiedelem kapcsolódott hozzá
2025. április 19., szombat

„Még sokáig tőle tanulhatjuk a művek lényegi megragadását” – Balázs Imre József irodalomtörténész Láng Gusztávról

Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.

„Még sokáig tőle tanulhatjuk a művek lényegi megragadását” – Balázs Imre József irodalomtörténész Láng Gusztávról