Fotó: MTI
2009. szeptember 29., 08:542009. szeptember 29., 08:54
„Nagy öröm számunkra, hogy Ascher Tamás rendező, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora végre társulatunkkal dolgozik együtt, és az ő rendezésében mutathatjuk be az intézmény 217. évadjának kezdő produkcióját, Giuseppe Verdi Álarcosbál című művét” – mondta Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatóhelyettese tegnapi sajtótájékoztatóján.
Ascher Tamást egyébként több mint két évtizedes munkakapcsolat fűzi Selmeczi György zeneszerző-karmesterhez, a kolozsvári opera munkatársához, aki a csütörtöki bemutató előadást is vezényli, így már régóta tervezik, hogy a rendező a kolozsvári társulattal dolgozzon együtt.
„Zeneszerető színházrendező vagyok inkább, nem hivatásos operarendező, pályafutásom alatt azonban több operát és zenés előadást is rendeztem, így ez nem új kihívás számomra – fejtette ki Ascher Tamás. – Boldogító élmény volt számomra a kolozsvári opera társulatával való találkozás, nagyon tehetséges, ambiciózus énekesekkel ismerkedtem itt meg, akiktől egyáltalán nem áll távol a színházi megközelítés.”
Selmeczi György, az előadás karmestere elmondta: Ascher és a társulat tagjai között már a legelején harmonikus munkakapcsolat alakult ki, jó hangulatú munkafolyamat eredményeként jött létre az előadás. Selmeczi hozzátette, Verdi Álarcosbálját a kolozsvári opera már 1869-ben, a mű megírása után hat évvel bemutatta.
„Egy olasz kutató Verdi Trisztánjának nevezi az Álarcosbált, és valóban a mester egyik legjelentősebb művéről van szó, ami azért is ámulatba ejtő, mert Verdi idősebb korában írta a művet, amikor már elismert és ünnepelt szerző volt, mégis képes volt a megújulásra” – magyarázta a zeneszerző-karmester.
Ascher Tamás elmondta, Selmeczi javaslatára vágott bele az Álarcosbál rendezésébe. „Nemcsak a társulattal, de a Verdivel való találkozás is nagyon kellemes élmény volt. A mű nagyon jó opera-előadás, de nagyon teátrális is, a rendező számára is kihívást jelent.” Kifejtette: öröm volt ez a munka számára, hiszen mint fogalmazott, a szereposztásban is sikerült „fején találni a szöget”, mindegyik szerepre a megfelelő énekest kiválasztani.
Ugyanakkor sem „alulrendezni”, sem „túlrendezni” nem akarta a művet, így izgalmas kihívásokkal állt szemben. „Meg kellett találnom a középutat a részletezően naturalisztikus rendezési séma és egy élettelen, szimbolikus színpadi világ létrehozása között” – fogalmazott.
A művész, aki Európa számos nagyvárosában rendezett már, és otthoni előadásaival is bejárta a kontinens nagy színházait, elárulta, kaposvári rendezői évei alatt megtanulta milyen érzés alacsony költségvetéssel dolgozni, így „pszichésen” fel volt készülve arra, hogy nem áll rendelkezésre nagy összeg a produkcióhoz. „Különben sem volt még olyan, a leggazdagabb színházaknál sem, hogy valamiről ne kellett volna lemondani az anyagiak miatt” – jegyezte meg.
Szép Gyula hozzátette, az évad előtt írásos figyelmeztetést kaptak a minisztériumtól, miszerint nem kapnak támogatást egyetlen új produkcióra sem. „Nem engedhetjük meg magunknak, hogy bemutatók nélkül évadot indítsunk, különösen most, hiszen 2010-ben a magyar nemzeti opera megteremtője, Erkel Ferenc születésének 200. évfordulóját ünnepeljük. Így az évad második felében Erkel két művét: a Brankovics György és a Sarolt című operát is bemutatjuk” – mondta a társulat vezetője.
A Brankovics György-előadásukkal egyébként máris meghívást kaptak Budapestre, a Sarolttal pedig a Miskolci Operafesztiválon lépnek majd fel. Az évad negyedik bemutatójaként Venczel Péter és Moravecz Levente Ali Baba és a negyven rabló című musicaljét láthatja a közönség júniusban, emellett a társulat számos előadását műsorra tűzik a repertoárból.
Berecz András Kossuth-díjas előadóművész Szívverés a magasban című fotókiállítását nyitják meg Kolozsváron május 20-án.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 20-án 19 órától mutatja be a Madárka című új előadását, amely barátságról, traumáról és az emberi lélek törékenységéről mesél.
Életműdíjjal tüntette ki a filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) Szabó Istvánt péntek este a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Az első világháború után a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként közel száz ritka műalkotás, köztük három Munkácsy-kép maradt Aradon, ezek is láthatók május 17-én a Kultúrpalota második emeleti Képtárában.
A csomaközi kelta harcos sírját, a rituális temetkezési eszközöket és a kelta sisakot is megtekinthetik a látogatók a Maros Megyei Múzeumban. A Szatmár megyében feltárt őskori tárgyak a Romániában fellelt vaskori kelta leletek közül a leglátványosabbak.
Több mint 3.5 millió forint értékben osztottak ki díjakat május 14-én, szerdán este a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány irodalmi díjait erdélyi folyóirat szerkesztősége és erdélyi alkotó is átvehette.
A bukaresti Bulandra Színház látja vendégül a Háromszék Táncszínház Ecce Homo című előadását, amely Munkácsy-festmények színházi megközelítése. Tapasztó Ernő, a tavaly év elején bemutatott produkció egyik rendezője értékelt a Krónikának.
Időszakos kiállítás keretében mutatja be a 250 éve született Bolyai Farkas polihisztor tevékenységét a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 15-én, csütörtökön 15 órától nyitja meg KÓS 140 | Kós Károly műhelye című, legújabb időszakos kiállítását az intézmény Bartók Béla termében.
Robert de Nirótól Tom Cruise-on át Scarlett Johanssonig az amerikai mozi minden nemzedéke képviselteti magát a kedden kezdődő 78. cannes-i nemzetközi filmfesztiválon, amelynek hivatalos programjában több mint száz filmet mutatnak be.