2010. február 19., 10:252010. február 19., 10:25
A könyvesbolt az evangélikus egyház épületében nyílt meg, Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök a megnyitón elmondta: aki a mai világban a kultúra számára akar teret foglalni, az vagy vakmerő, vagy bátor. Hozzátette, külön öröm számára, hogy a híres erdélyi szász egyházszervező, humanista gondolkodó, Honterus nevét kapta a bolt, aki egy kapocs a magyarok és szászok között, a boltban pedig számos német nyelvű kiadványt lehet vásárolni.
A megnyitóra a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztőségét hívták meg, akik idén ünneplik a folyóirat fennállásának 20. évfordulóját, ebből az alkalomból pedig 19 év (1991–2009) Látó-nívódíjasainak szövegeiből állítottak össze egy antológiát A hibátlanság vágya címmel. Az esten ezt a kiadványt ismertették az egybegyűltekkel, a kötet néhány szerzője, korábbi nívódíjas jelenlétében. Kovács András Ferenc, a folyóirat főszerkesztője elmondta, nagy öröm számára, hogy ennyien átlépték ezt a „szent küszöböt”, hiszen szerinte minden könyvesbolt küszöbe szent, azt kívánta, még sokszor térjenek be ide a jelenlévők.
A Látó és az antologia két szerkesztője, Vida Gábor és Szabó Róbert Csaba szólt néhány szót az antológiáról és a nívódíjról. Vida Gábor a kötet általa írt előszavát olvasta fel, elmondta: a nívódíjat egyszerű odaítélni, csupán egyetlen esetben volt nagyobb vita a szerkesztőségen belül, egyébként minden évben könnyen el tudták dönteni, ki kapja a díjat. Szabó Róbert Csaba elmondta: a kötetet négy részre osztotta, az alcímek mindegyike „el van rejtve” valamelyik szövegben. Az első, Árnyéktáncok alcímet viselő rész a misztikusabb írásokat tartalmazza, az Idő ellen cím alatt sorakoznak a tanulmányok, esszék, a Jutalomjáték című rész a kolozsvári Láthatatlan Kollégium tagjainak írásait, míg az Alvó Vénusz a nő, a szerelem témakörébe tartozó műveket gyűjti egybe.
A továbbiakban Láng Zsolt Látó-szerkesztő felkérte a meghívott szerzőket, olvassanak fel egy-egy részletet az antológiában megjelent műveikből, és fogalmazzák meg, mit jelentett nekik megkapni ezt a díjat.
A könyvből Szilágyi Julia, Selyem Zsuzsa, Király László, Karácsonyi Zsolt, Demény Péter és Balázs Imre József olvastak fel. Mint kiderült, az antológia címe Király Lászlótól származik, ez A kör című vesének utolsó sora. Láng Zsolt elmondta: Demény Péter a „kakukktojás” a nívódíjasok sorában, hiszen ő egyben a Látó szerkesztője is, és közülük az egyetlen, aki megkapta az elismerést. Balázs Imre József elmondta: két egymást követő évben kapta meg a díjat, ráadásul mindkétszer debüt kategóriában, hiszen először a Láthatatlan Kollégium tagjaként közölt kritikai írása, másodszor pedig versei nyerték el a zsűri tetszését.
Az antológiából A gépteremben című versét olvasta fel, amelyről elárulta: tervei szerint egy kötet első verse lesz ez, amelyen most dolgozik. Láng Zsolt az est érdekes színfoltjának tekintette, hogy azzal ért véget amellyel egy könyv majd elkezdődik, Kovács András Ferenc pedig arra emlékeztetett, hogy a Látó Irodalmi Színpadnak is nagy hagyománya van már. Elmondta: a harmincéves születésnapra talán az ide meghívott írókkal, szerkesztőségekkel folytatott beszélgetésekből szemelgetnek majd egy kötetre valót.
Az est végén a jelenlévőket pezsgővel vendégelték meg a házigazdák, Kolozsvár új könyvesboltjában pedig máris megkezdődött a könyveladás, a legtöbben természetesen a Látó antológiáját vitték haza.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok