2009. december 22., 09:162009. december 22., 09:16
A nézők a történelmi ismeretterjesztő műsor 15. részét láthatják a képernyőn most vasárnap, a tervezett majd félszáz epizód az ország teljes történelmét mutatja be a honfoglalástól napjainkig.
Másfél évvel ezelőtt 1449 oldalas forgatókönyvvel láttak munkához a Magyarország 1100 éves történelmét feldolgozó ismeretterjesztő sorozat alkotói. A maroknyi stáb összesen 163 napot forgatott, ez idő alatt 12 ország 219 településén jártak. Volt, hogy a forgatási helyszín kedvéért éppen csak ki kellett lépniük az MTV egykori Szabadság téri székházából, máskor az őket váró osztrák kisvárosi fogadóbizottságot lerázva rohantak az Enns folyó partjára, hogy még sötétedés előtt felvehessék az Óperenciát (Ober Enns) megmutató jelenetet.
A sorozat nézői láthatják István királynak a prágai Szent Vid székesegyházban őrzött kardját, a belgrádi várban pedig Hunyadi János nyomát keresve kiderül, hogy Bolgárfehérvárból tévedésből lett Nándorfehérvár a város neve. Aki rendszeresen nézi a Magyarország történetét, nemcsak azt tudhatja meg, hogy miért nem használhatták a magyarok Augsburgnál az íjaikat, de azt is, hogy szeptember végén, Koltón még mindig nyílnak a völgyben a kerti virágok…
A Magyarország története-sorozatot 2009 áprilisában kezdte sugározni a Magyar Televízió. Az egyes epizódok vasárnap kora este láthatóak az m1 képernyőjén. A köztelevízió nagyszabású vállalkozása HD-minőségben készült.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok