Szőrös pisztráng, avagy az izlandi regevilág Udvarhelyen - interjú Katona Gáborral

•  Fotó: A szerző felvétele

Fotó: A szerző felvétele

Szőrös pisztráng címmel ma este új produkciót mutat be az Udvarhely Táncműhely, melynek koreográfusa a számos szakmai díjjal kitüntetett Katona Gábor.

2010. március 23., 09:212010. március 23., 09:21

– Hogyan került kapcsolatba az Udvarhely Táncműhellyel?
– A Táncműhely művészeti vezetőjével, Orza Călinnel Budapesten ismerkedtünk meg, ugyanis egy évfolyamra jártunk a Magyar Táncművészeti Főiskola néptánc-koreográfus szakán. Majd Călin hazaköltözött, és mindketten a saját utunkon haladtunk tovább. Aztán egyszercsak megkeresett azzal, hogy van-e olyan ötletem, elképzelésem, amit itt meg tudnék valósítani. Ekkor még nem ismertem a társulatot, és annyiban maradtunk, hogy szervezünk egy 4-5 napos találkozót, amelyen megismerhetem a táncosokat és ők is engem, annak reményében, hogy ez a találkozás kölcsönösen inspiráló munkát eredményez, bár az is igaz, hogy amikor idejöttem, már voltak vázlatos elképzeléseim, terveim. Az alatt a 4-5 nap alatt arra koncentráltam, hogy megismerjem a táncosokat, a technikai feltételeket, és a rendelkezésre álló teret. Stúdió-előadást kértek tőlem, de látva, hogy sok a táncos, és adott ez a kőszínházi nagy színpad, arra gondoltam, hogy egy nagyobb szabású produkciót is csinálhatnánk.

– Az első találkozó óta eltelt fél év. Mi lett a közös munka eredménye?
– Az előadásnak Szőrös pisztráng lett a végleges címe. Nem egy szokványos cím, de örülök, hogy rátaláltam. Mostanában ugyanis arra is figyelek, hogy a táncszínházi előadásokban is jelenjen meg a verbalitás. Persze ez nem azt jelenti, hogy a táncosoknak színészként kell beszélniük a színpadon, de itt, a táncműhelyben van egy lány, aki színművészetit végzett, és ki is próbáltuk, milyen lenne, ha megszólalna a táncelőadásban.

Katona Gábor

A Magyar Táncművészeti Főiskola Néptánc Tagozatán végzett 1991-ben, majd a Zsuráfszki Zoltán vezette Budapest Táncegyüttes táncosa és koreográfusaszszisztense lett.

A modern tánc területén elsőként a Phobos Táncegyüttessel dolgozott. 2001-től 2006-ig a Közép-Európa Táncszínház tagja, melynek művészeti vezetője Horváth Csaba.

2006-tól független előadóként Bozsik Yvette, Duda Éva, Kovács Gerzson Péter, Topolánszky Tamás darabjaiban táncolt. 2003 óta a Színház- és Filmművészeti Egyetem vendégtanára. 2006-ban végzett a Magyar Táncművészeti Főiskola koreográfus szakán.

2006-tól 2009-ig Árkosi Árpád, Andzrej Bubien, Eszenyi Enikő, Gothár Péter, Göttinger Pál, Kiss Csaba, Sopsits Árpád, Tasnádi István, Vidnyánszky Attila rendezők felkérésére prózai, illetve zenés előadásokhoz készített koreográfiákat. Számos díj tulajdonosa.

Annyira megtetszett, hogy több szöveges részt is beékeltünk az előadásba. Olyan szövegeket kerestünk, amely nem csorbítja a produkció autentikus táncelemeken alapuló hatását, a népköltészetből kölcsönöztünk olyan sorokat, amelyekben kiemelt szerepe van a víznek. Rábukkantam egy izlandi rege- és mondagyűjteményre, melynek kulcsfigurája a szőrös pisztráng, amely misztikus erővel bír. Ebből a regegyűjteményből, de a magyar népköltészetből is válogattam szövegeket.

– Hogyan illeszkednek ezek a szövegek egymáshoz, illetve a táncelőadáshoz?
– Nem gondolom azt, hogy egy magyar táncegyüttes csak magyar vonatkozású témákat használhat. Érdekes, hogy az izlandi mondavilág nagyon különbözik a magyartól, de olyan erősek a képek, hogy olvasáskor az az érzésem, hogy Berecz Andrást hallom mesét mondani. A tánc „multinacionális” műfaj, nem lehet röghöz kötni, mindezek mellett vallom, hogy a magyar néptánc nagyon gazdag, kimeríthetetlen és örök értékű.

– Hogyan zajlott a közös munka?
– Nagy lendülettel fogtunk neki a munkának. Voltak nehézségek: az egyik táncos időközben felmondott, de szerencsére sikerült találni egy másik táncost. A munka is másként zajlik a magyarországi táncegyüttesekhez viszonyítva, mert itt nincs hivatásos táncosképzés, és emiatt a táncegyüttesek az amatőr táncosok közül verbuválják tagjaikat, ennek következtében pedig a táncosok nem egyformán képzettek.

– Mennyire sikerült megvalósítania elképzeléseit az előadásban?
– Nagyon szeretem ezt a produkciót, mert a színpadon az történik, amit látni szeretnék. Szeretném, ha nemcsak Székelyudvarhelyen, vagy más erdélyi városban, hanem Budapesten is be lehetne mutatni az előadást, mert nagyon büszke vagyok rá.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 05., hétfő

Erdélyi származású fizikus kapta az Akadémia legrangosabb tudományos díját

Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.

Erdélyi származású fizikus kapta az Akadémia legrangosabb tudományos díját
2025. május 04., vasárnap

A hetvenes évek Kalotaszegébe csöppenhetnek a Magyar menyegző nézői

Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.

A hetvenes évek Kalotaszegébe csöppenhetnek a Magyar menyegző nézői
2025. május 02., péntek

A Mester és Margarita premierjét tartja a szatmári Harag György Társulat

Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.

A Mester és Margarita premierjét tartja a szatmári Harag György Társulat
2025. május 01., csütörtök

Magyar szakemberek részvételével szerveznek konferenciát Bukarestben a volt szocialista országok „oktatófilmjeiről”

A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.

Magyar szakemberek részvételével szerveznek konferenciát Bukarestben a volt szocialista országok „oktatófilmjeiről”
2025. május 01., csütörtök

Erdélyi színházi fesztivál budapesti helyszínnel?

A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.

Erdélyi színházi fesztivál budapesti helyszínnel?
2025. május 01., csütörtök

Janovics Jenőre emlékeztek a magyar film napján Kolozsváron

Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.

Janovics Jenőre emlékeztek a magyar film napján Kolozsváron
2025. április 29., kedd

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en

Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en
2025. április 29., kedd

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán

Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán
2025. április 28., hétfő

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken

A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken
2025. április 27., vasárnap

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést

A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést