Fotó: A szerző felvétele
2010. március 23., 09:212010. március 23., 09:21
– Hogyan került kapcsolatba az Udvarhely Táncműhellyel?
– A Táncműhely művészeti vezetőjével, Orza Călinnel Budapesten ismerkedtünk meg, ugyanis egy évfolyamra jártunk a Magyar Táncművészeti Főiskola néptánc-koreográfus szakán. Majd Călin hazaköltözött, és mindketten a saját utunkon haladtunk tovább. Aztán egyszercsak megkeresett azzal, hogy van-e olyan ötletem, elképzelésem, amit itt meg tudnék valósítani. Ekkor még nem ismertem a társulatot, és annyiban maradtunk, hogy szervezünk egy 4-5 napos találkozót, amelyen megismerhetem a táncosokat és ők is engem, annak reményében, hogy ez a találkozás kölcsönösen inspiráló munkát eredményez, bár az is igaz, hogy amikor idejöttem, már voltak vázlatos elképzeléseim, terveim. Az alatt a 4-5 nap alatt arra koncentráltam, hogy megismerjem a táncosokat, a technikai feltételeket, és a rendelkezésre álló teret. Stúdió-előadást kértek tőlem, de látva, hogy sok a táncos, és adott ez a kőszínházi nagy színpad, arra gondoltam, hogy egy nagyobb szabású produkciót is csinálhatnánk.
– Az első találkozó óta eltelt fél év. Mi lett a közös munka eredménye?
– Az előadásnak Szőrös pisztráng lett a végleges címe. Nem egy szokványos cím, de örülök, hogy rátaláltam. Mostanában ugyanis arra is figyelek, hogy a táncszínházi előadásokban is jelenjen meg a verbalitás. Persze ez nem azt jelenti, hogy a táncosoknak színészként kell beszélniük a színpadon, de itt, a táncműhelyben van egy lány, aki színművészetit végzett, és ki is próbáltuk, milyen lenne, ha megszólalna a táncelőadásban.
A Magyar Táncművészeti Főiskola Néptánc Tagozatán végzett 1991-ben, majd a Zsuráfszki Zoltán vezette Budapest Táncegyüttes táncosa és koreográfusaszszisztense lett. A modern tánc területén elsőként a Phobos Táncegyüttessel dolgozott. 2001-től 2006-ig a Közép-Európa Táncszínház tagja, melynek művészeti vezetője Horváth Csaba. 2006-tól független előadóként Bozsik Yvette, Duda Éva, Kovács Gerzson Péter, Topolánszky Tamás darabjaiban táncolt. 2003 óta a Színház- és Filmművészeti Egyetem vendégtanára. 2006-ban végzett a Magyar Táncművészeti Főiskola koreográfus szakán. 2006-tól 2009-ig Árkosi Árpád, Andzrej Bubien, Eszenyi Enikő, Gothár Péter, Göttinger Pál, Kiss Csaba, Sopsits Árpád, Tasnádi István, Vidnyánszky Attila rendezők felkérésére prózai, illetve zenés előadásokhoz készített koreográfiákat. Számos díj tulajdonosa. |
Annyira megtetszett, hogy több szöveges részt is beékeltünk az előadásba. Olyan szövegeket kerestünk, amely nem csorbítja a produkció autentikus táncelemeken alapuló hatását, a népköltészetből kölcsönöztünk olyan sorokat, amelyekben kiemelt szerepe van a víznek. Rábukkantam egy izlandi rege- és mondagyűjteményre, melynek kulcsfigurája a szőrös pisztráng, amely misztikus erővel bír. Ebből a regegyűjteményből, de a magyar népköltészetből is válogattam szövegeket.
– Hogyan illeszkednek ezek a szövegek egymáshoz, illetve a táncelőadáshoz?
– Nem gondolom azt, hogy egy magyar táncegyüttes csak magyar vonatkozású témákat használhat. Érdekes, hogy az izlandi mondavilág nagyon különbözik a magyartól, de olyan erősek a képek, hogy olvasáskor az az érzésem, hogy Berecz Andrást hallom mesét mondani. A tánc „multinacionális” műfaj, nem lehet röghöz kötni, mindezek mellett vallom, hogy a magyar néptánc nagyon gazdag, kimeríthetetlen és örök értékű.
– Hogyan zajlott a közös munka?
– Nagy lendülettel fogtunk neki a munkának. Voltak nehézségek: az egyik táncos időközben felmondott, de szerencsére sikerült találni egy másik táncost. A munka is másként zajlik a magyarországi táncegyüttesekhez viszonyítva, mert itt nincs hivatásos táncosképzés, és emiatt a táncegyüttesek az amatőr táncosok közül verbuválják tagjaikat, ennek következtében pedig a táncosok nem egyformán képzettek.
– Mennyire sikerült megvalósítania elképzeléseit az előadásban?
– Nagyon szeretem ezt a produkciót, mert a színpadon az történik, amit látni szeretnék. Szeretném, ha nemcsak Székelyudvarhelyen, vagy más erdélyi városban, hanem Budapesten is be lehetne mutatni az előadást, mert nagyon büszke vagyok rá.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.