Fotó: A szerző felvétele
2010. március 23., 09:212010. március 23., 09:21
– Hogyan került kapcsolatba az Udvarhely Táncműhellyel?
– A Táncműhely művészeti vezetőjével, Orza Călinnel Budapesten ismerkedtünk meg, ugyanis egy évfolyamra jártunk a Magyar Táncművészeti Főiskola néptánc-koreográfus szakán. Majd Călin hazaköltözött, és mindketten a saját utunkon haladtunk tovább. Aztán egyszercsak megkeresett azzal, hogy van-e olyan ötletem, elképzelésem, amit itt meg tudnék valósítani. Ekkor még nem ismertem a társulatot, és annyiban maradtunk, hogy szervezünk egy 4-5 napos találkozót, amelyen megismerhetem a táncosokat és ők is engem, annak reményében, hogy ez a találkozás kölcsönösen inspiráló munkát eredményez, bár az is igaz, hogy amikor idejöttem, már voltak vázlatos elképzeléseim, terveim. Az alatt a 4-5 nap alatt arra koncentráltam, hogy megismerjem a táncosokat, a technikai feltételeket, és a rendelkezésre álló teret. Stúdió-előadást kértek tőlem, de látva, hogy sok a táncos, és adott ez a kőszínházi nagy színpad, arra gondoltam, hogy egy nagyobb szabású produkciót is csinálhatnánk.
– Az első találkozó óta eltelt fél év. Mi lett a közös munka eredménye?
– Az előadásnak Szőrös pisztráng lett a végleges címe. Nem egy szokványos cím, de örülök, hogy rátaláltam. Mostanában ugyanis arra is figyelek, hogy a táncszínházi előadásokban is jelenjen meg a verbalitás. Persze ez nem azt jelenti, hogy a táncosoknak színészként kell beszélniük a színpadon, de itt, a táncműhelyben van egy lány, aki színművészetit végzett, és ki is próbáltuk, milyen lenne, ha megszólalna a táncelőadásban.
A Magyar Táncművészeti Főiskola Néptánc Tagozatán végzett 1991-ben, majd a Zsuráfszki Zoltán vezette Budapest Táncegyüttes táncosa és koreográfusaszszisztense lett. A modern tánc területén elsőként a Phobos Táncegyüttessel dolgozott. 2001-től 2006-ig a Közép-Európa Táncszínház tagja, melynek művészeti vezetője Horváth Csaba. 2006-tól független előadóként Bozsik Yvette, Duda Éva, Kovács Gerzson Péter, Topolánszky Tamás darabjaiban táncolt. 2003 óta a Színház- és Filmművészeti Egyetem vendégtanára. 2006-ban végzett a Magyar Táncművészeti Főiskola koreográfus szakán. 2006-tól 2009-ig Árkosi Árpád, Andzrej Bubien, Eszenyi Enikő, Gothár Péter, Göttinger Pál, Kiss Csaba, Sopsits Árpád, Tasnádi István, Vidnyánszky Attila rendezők felkérésére prózai, illetve zenés előadásokhoz készített koreográfiákat. Számos díj tulajdonosa. |
Annyira megtetszett, hogy több szöveges részt is beékeltünk az előadásba. Olyan szövegeket kerestünk, amely nem csorbítja a produkció autentikus táncelemeken alapuló hatását, a népköltészetből kölcsönöztünk olyan sorokat, amelyekben kiemelt szerepe van a víznek. Rábukkantam egy izlandi rege- és mondagyűjteményre, melynek kulcsfigurája a szőrös pisztráng, amely misztikus erővel bír. Ebből a regegyűjteményből, de a magyar népköltészetből is válogattam szövegeket.
– Hogyan illeszkednek ezek a szövegek egymáshoz, illetve a táncelőadáshoz?
– Nem gondolom azt, hogy egy magyar táncegyüttes csak magyar vonatkozású témákat használhat. Érdekes, hogy az izlandi mondavilág nagyon különbözik a magyartól, de olyan erősek a képek, hogy olvasáskor az az érzésem, hogy Berecz Andrást hallom mesét mondani. A tánc „multinacionális” műfaj, nem lehet röghöz kötni, mindezek mellett vallom, hogy a magyar néptánc nagyon gazdag, kimeríthetetlen és örök értékű.
– Hogyan zajlott a közös munka?
– Nagy lendülettel fogtunk neki a munkának. Voltak nehézségek: az egyik táncos időközben felmondott, de szerencsére sikerült találni egy másik táncost. A munka is másként zajlik a magyarországi táncegyüttesekhez viszonyítva, mert itt nincs hivatásos táncosképzés, és emiatt a táncegyüttesek az amatőr táncosok közül verbuválják tagjaikat, ennek következtében pedig a táncosok nem egyformán képzettek.
– Mennyire sikerült megvalósítania elképzeléseit az előadásban?
– Nagyon szeretem ezt a produkciót, mert a színpadon az történik, amit látni szeretnék. Szeretném, ha nemcsak Székelyudvarhelyen, vagy más erdélyi városban, hanem Budapesten is be lehetne mutatni az előadást, mert nagyon büszke vagyok rá.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.