Fotó: A szerző felvétele
2010. március 03., 09:302010. március 03., 09:30
Több tíz kerámiaszoborral, kerámiatablóval és grafikával mutatkozott be a partiumi megyeközpont közönségének Révész, aki 2003-ban végzett a kolozsvári művészeti akadémia üveg és kerámia szakán. Jelenleg a helyi művészeti gimnázium osztályvezető tanára, és már tinédzserkora óta foglalkozik kerámiával.
„Mindig is ez a művészeti ág vonzott, és igyekeztem újat vinni bele. Leginkább kisméretű, színes kerámiaszobrokat készítek” – közölte lapunkkal a szatmári képzőművész, aki a kerámia dekorativitását ötvözi a szobrászattal. Erdős Judit muzeológus megnyitóbeszédében elmondta, Révész alkotásai sokkal inkább a kisplasztika felé mutatnak.
„Révészt nem annyira az anyag természete érdekli, mint a legtöbb szobrászt, hanem a környezet, a mondanivaló. Művészete sajátos módon reflektál a világra, alkotásain keresztül különleges képet kapunk a mindennapi környezetünkről” – méltatta a kiállított műveket Erdős. Felicia Grigorescu, a Szatmár Megyei Múzeum képzőművészeti részlegének vezetője kifejtette, a kiállított szobrocskák központi témája a nő, és a nő változó alakja.
„Olyan műveket látni itt, amelyek a nőt hüllők és kígyók formájában jelenítik meg. A művész az alakok megformálásakor az emberi és állati én közötti határokat kereste. Formabontó alkotások, de mégsem nevezhetők absztraktnak. Emlékeztetnek az ókori Egyiptom művészetének nőábrázolására” – tette hozzá Grigorescu.
A muzeológus elmondta: Révész munkáinak erőssége nemcsak az egyedi színekben rejlik, hanem a hozzárendelt mondanivalóban és formai kivitelezésben is, hiszen a fekete Gondolkodó szobrával is erős hatást kelt. Az intézményvezető szerint a kiállítás tervezésekor nem gondolták, hogy ennyi alkotásra kell számítaniuk, és hogy ekkora teret sikerül betölteniük Révész alig két év alatt létrehozott munkáival.
Az Érzelmek labirintusa című kiállítás március 18-áig tekinthető meg a Megyei Múzeum szatmárnémeti képzőművészeti részlegén.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.