Fotó: Szatmári Bence
A széki emberek mindennapjait, életük sorsdöntő pillanatait rögzítik Makár Alajos festőművész alkotásai, amelyekből Kolozsváron nyílt emlékkiálítás. Az április végéig látogatható tárlat megnyitóján az alkotó életpályáját elevenítették fel.
2018. április 05., 14:002018. április 05., 14:00
2018. április 05., 15:122018. április 05., 15:12
Április végéig látogatható Kolozsváron a Makár Alajos festőművész munkáiból kedden este nyílt emlékkiállítás a kolozsvári Minerva-ház galériájában. A megnyitón, amely közel száz érdeklődőt vonzott, a nagykárolyi születésű festő (1927–1989) életpályájával és festészetével ismerkedhetettek meg az érdeklődők, a művész családtagjai is jelen voltak az eseményen. Tibori Szabó Zoltán a főként Kolozsváron és környékén alkotó művészről méltatásában elmondta,
A második világháború után Bukarestben kezdte el képzőművészeti tanulmányait, de hamar Kolozsvárra került, ahol Miklóssy Gábor növendékeként sajátította el a festés fortélyait. Kezdő munkáinak nagy részét megsemmisítette, csak az 1960-as évek derekától kezdődően maradtak fenn alkotásai. Első kiállítása Kolozsváron volt látható, de a Bukarestben, valamint a szülővárosában élők is megismerhették művészetét.
a kiállítás fő vonulatát is ezen alkotások adják.
Makár Alajos, akinek számos csoportos és egyéni kiállításon mutatták be munkáit, az 1970-es évek derekán talált rá főművének témájára, amely fegyelmezett és mértéktartó egyéniségét ki tudta vetíteni: a székiekre. A pompás népviselet tüzes színei nem ejtik a dekoratív látvány csapdájába, hanem merész és gazdag, kontrasztokat finom átmenetekkel egységben tartó kompozícióinak uralkodó eleme az emberi méltóság és a közösség fegyelme.
A művész tájképeket és csendéleteket is nagy előszeretettel komponált, festői pályafutása harminc évet sem tartott, mégis több mint háromszáz képe maradt fenn az utókornak. Ezeknek a fele múzeumokban, művelődési intézményekben és magángyűjteményekben található, a többi a család birtokában van.
Makár Alajos családtagjaitól megtudtuk, a közeljövőben Bukarestben is szeretnék kiállítani a tulajdonukban lévő műveket, valamint jövőre magyarországi bemutatót is terveznének. A kolozsvári kiállítást április végéig lehet megtekinteni a Minerva-ház Cs. Gyimesi Éva-termében, valamint a galéria alagsorában hétköznaponként 10 és 16 óra között. A belépés díjtalan.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
Az év leghosszabb napján, június 21-én, szombaton ünnepli számos erdélyi, székelyföldi közgyűjtemény a Múzeumok Éjszakáját.
Több száz film, köztük több mint egy tucat magyar alkotás volt látható az elmúlt napokban Kolozsváron. A 24. TIFF magyar kínálatáról, filmforgatásról, fesztiválélményekről Zágoni Bálint főszervezővel és Bántó Csaba operatőrrel beszélgettünk.
Születésnaposait ünnepelte a sepsiszentgyörgyi Tamás Áron Színház, amelynek társulata felköszöntötte két rangidős színművészét: a 90 éves László Károlyt és a 70 éves Debreczi Kálmánt.
szóljon hozzá!