2009. december 23., 08:432009. december 23., 08:43
Kálmán Imre csaknem 100 éves művét, a Csárdáskirálynőt tűzte műsorára szilveszterkor a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György társulata. Az operettet eddig több mint száz nyelvre fordították le. A partiumi teátrum színészei és a városi filharmónia nagyzenekara már hónapok óta készül a nem mindennapi produkcióra.
A nemzetközi statisztikák szerint nem telik el úgy egy perc, hogy a világ valamelyik pontján fel ne hangzana a népszerű operett egyik dalrészlete. Keresztes Attila művészeti igazgató szerint ezzel a bemutatóval a társulat az évad legfontosabb momentumához érkezett el. „A díszletet, valamint szereplőinek, közreműködőinek számát tekintve is ez az évad első felének kiemelt darabja. Azt kell mondanom, kevés az a színház, amely színpadra tudja állítani ezt a Kálmán-nagyoperettet, hiszen nagyon költséges” – nyilatkozta tegnapi sajtótájékoztatóján Keresztes, a darab rendezője, aki 2005-ben szülővárosában, Sepsiszentgyörgyön már színpadra állította ezt a művet.
„A próbafolyamat utolsó hajrájában úgy gondolom, ez a társulat jó Csárdáskirálynőt fog színpadra vinni. Nagyon nehéz feladatuk van a színészeknek, hiszen egyszerre kell játszaniuk, énekelniük és táncolniuk” – részletezte Keresztes. A rendező hozzátette: a darab 2010-ben lesz 95 éves. A szatmári rendezés újdonsága abban áll, hogy nem operettszínészek játsszák. „A színházi szerepekhez szokott színészeknek meg kellett tanulniuk operettben játszani. Táncot kellett tanulniuk, énekeket kellett próbálniuk. Másképp élik meg az általuk alakított szereplő érzéseit, mint a rutinszerűen játszó operettművészek, és ez pluszt ad a nézőnek” – véli a művészeti vezető.
Fátyol Rudolf, a Szatmárnémeti Dinu Lipatti Filharmónia igazgatója elmondta: 27 profi komolyzenész játssza majd a mű zenéjét. „Ez a darab nagyszerű alkalmat adott a közös munkára, azonnal igent mondtunk a felkérésre. Országos szinten egyedülálló kezdeményezésnek számít, hiszen ez a kétfajta kulturális intézmény a legtöbb városban ellenfélként tekint egymásra. Nálunk ez sohasem volt így” – tette hozzá a filharmónia direktora. „1984 óta nem volt operettbemutató Szatmárnémetiben. Akkor sem a teátrumban, hanem a filharmónia koncerttermében játszotta egy magyarországi társulat a Marica grófnőt” – számolt be Fátyol, aki úgy véli, az operett a zenei műfajok egyik legnehezebbike. Keresztes szerint más színházak komoly összegeket fizetnek a nagyzenekari kíséretért, Szatmáron viszont a két intézmény „szimbiózisban él”.
„A színészekkel augusztus óta próbálunk, a zenekarral pedig másfél hónapja. Nekik kevesebb időre van szükségük, mert közelebb áll hozzájuk a műfaj. 80 jelmez készül, és nagyon egyedi lesz a díszlet, amely Bartha József munkáját dicséri” – mondta az évad elején kinevezett rendező-igazgató, aki szerint a humor mellett a mű tele van félelemmel és boldogságkereséssel, amely a darab keletkezésekor, az első világháború idején uralkodó érzésvilágot tükrözi.
Incze G. Katalin, a darab zenei vezetője, a zenekar karmestere a színészi és nagyzenekari munka összeegyeztetésének nehézségeiről értekezett, kiemelve, hogy a szatmári művészeknek viszonylag hamar sikerült kialakítaniuk azt a belső ritmust, amely elengedhetetlen a közös produkció sikeréhez. A szatmáriak szerint a Csárdáskirálynővel lehet vendégszerepelni is, ám a sok kellék és szereplő miatt ez rendkívül költséges lesz.
A 30-i bemutató a színtársulat szinte összes tagját felsorakoztatja. A főbb szerepekben Gál Ágnes, Nagy Csongor, Péter Attila-Zsolt, Varga Andrea, Lőrincz Ágnes, Rappert Gábor, Czintos József és Nagy Orbán látható majd. Az előadás jelmezeit Bianca Imelda Jeremias tervezte, a táncokat Kozma Attila, a Miskolci Nemzeti Színház koreográfusa vezetésével tanulták a színészek.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.