2009. december 14., 09:142009. december 14., 09:14
A múzeum munkatársai kárpátaljai kollégáikkal közösen több határon átívelő európai uniós pályázat segítségével térképezték fel az egykori Ugocsa vármegye területén található kulturális értékeket. Viorel Ciubotă, az intézmény igazgatója a megnyitón elmondta, jelenleg Ugocsa egyharmada Romániában, a nagyobbik része pedig Ukrajnában fekszik.
„Az a legérdekesebb, hogy a határok átrendezésével az ott élők kulturális értékei nem változtak. Ha a szatmáriak átmennek a határon, otthon érezhetik magukat: ugyanolyan templomok vannak ma is odaát, ugyanolyan szokások élnek, mint nálunk” – részletezte tapasztalatait a történész. Szilágyi Levente, a múzeum néprajz szakos munkatársa arról számolt be, hogy „ez az első ilyen jellegű kiállítás. Az itt látható fotók nem művészi munkák, hanem dokumentum jellegűek és értékűek – és megpróbálják megmutatni az ugocsai kulturális örökség sokszínűségét” – ismertette a kiállítást a kutató.
A szatmári tárlaton olyan képeket láthatnak az érdeklődők, amelyek református, római és görög katolikus, valamint ortodox templomok belső és külső díszítéseit ábrázolják. Emellett több középkori és ókori vár romjait, helyi tájházak berendezéseit, főúri kúriákat, utca- és életképeket mutatnak be a kiállítás összeállítói, amelyek a román–ukrán határ menti, egykori ugocsai falvak mindennapjaiba, kultúrájába nyújtanak betekintést.
Gindele Róbert, a múzeum régésze, aki szakértőként vett részt a kutatásban, lapunk kérdésére elmondta, több fontos eredmény is született Ugocsa kulturális térképének elkészítésekor. „Munkatársaink számos interjút, népdalt rögzítettek, rengeteg fotót készítettek, és több ismeretterjesztő füzetecske is megjelent már a témában, amelynek elméletileg folytatása is lesz, hiszen az összegyűjtött anyag alapját képezheti a komoly tudományos munkának” – tette hozzá a múzeum régészeti részlegének vezetője.
A Képek, történelem, hagyomány című tárlat anyaga 30 település adatait dolgozza fel részletesen, és kitűnő alapot nyújt a jövőbeli turisztikai tevékenységek számára is.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.