2010. március 05., 09:522010. március 05., 09:52
Balázs Imre emlékeztetett, hogy a Kolozsvári Állami Magyar Színház Spiró három drámáját – Csirkefej, Az imposztor, Kvartett – is színre vitte. Spiró elmondta: fiatalon drámaíró akart lenni, már 16 évesen próbálkozott drámaírással, meg is született egy Mátyás király című alkotás, amelynek alapötlete, hogy mi van, ha az igazságos Mátyás nem is létező személy, csak egy legenda, és ez a képzeletbeli igazságos király uralkodik az országon. Később ezt a drámát nem tartotta elég erősnek, el is veszett, de az alapgondolat továbbra is foglalkoztatta, így született meg 17 évvel később A békecsászár című drámája, amit a szerző egyik legjobb színpadi művének tart, holott sosem került bemutatásra, főleg azért, mert 88 szereplőt vonultat fel.
A drámaírás mellett azért kezdett bele első regényébe, mert a színházak főként olyan szerzők drámáit játszották, akik kötettel is rendelkeztek, a drámákat pedig akkoriban nem jelentették meg nyomtatásban. Első regényét, a Kerengőt két és fél hónap alatt írta, és mint mondta ő maga „link” alkotásnak tartja, mégis sikeres lett a mű. A második, Az ikszek című regényt azért írta, hogy az első szárnypróbálgatás után egy jó regénye is megjelenjen. A mű a cenzúra és az elnyomással küzdő művész harcát ábrázolja. Spiró az est során azt is bevallotta, hogy kiderült, regényt írni jobban tud, mint drámát, holott pont ezzel a műfajjal nem akart soha megpróbálkozni, hiszen hatalmas munka van egy ilyen nagy mű megírásában. Spiró eddigi legnagyobb könyvsikere a 2005-ös Fogság című regény volt, amely az 1. századi Római Birodalomban játszódik, főszereplője egy roppant művelt Uri nevű zsidó fiatalember, aki egy delegáció tagjaként Rómából Jeruzsálembe megy, hogy az áldozati pénzt elszállítsa Pészah ünnepére. A regényből a szerző fel is olvasott egy részletet a jelenlévőknek.
Spiró egyébként dramaturgként is dolgozott a kaposvári Csiky Gergely Színházban, majd a szolnoki Szigligeti Színházat igazgatta, ezt követően pedig a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára volt. Kolozsvári estjén arról is beszélt, hogy a cenzúra miatt milyen sokáig kellett várni egy-egy könyv megjelenésére, olykor 3-4 év is eltelt egy mű publikálásáig. Legutóbbi regénye a tavaly megjelent Feleségverseny, amelynek cselekménye 2030 táján játszódik Magyarországon, ahol időközben kikiáltották a kommunista királyságot. A regény egyébként egy „cenzúrázott” szöveg, a regény egyik hősének írását a hatalom „kivesézte”, így az olvasókat arra készteti a szöveg, hogy a sorok között olvassanak, ahogy az korábban a kommunizmusban történt. Spiró szerint a mai olvasók egyre kevésbé képesek befogadni az irodalmat, de szerinte az irodalom hanyatlásának nem kell szükségszerűen a színház hanyatlásához vezetnie, hiszen a „színházat az analfabéták is értik, akik olvasni ugyan nem tudnak, de látnak”.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.