2010. április 12., 08:242010. április 12., 08:24
Nagy sikere volt a Magyar Költészet Napjának előestéjén Nagyváradon szervezett Versünnep gálaestjének. Bár a filharmónia koncerttermében akadtak még üres helyek, az így is szépszámú közönség többször is vastapssal jutalmazta az üdítően politikamentesre sikeredett verses-zenés öszszeállítást. Mint arról korábban lapunkban beszámoltunk a budapesti Képeshang produkciós iroda idén azért szervezte Nagyváradon a rendezvényt, hogy politikailag „tiszták” maradjanak, a Magyar Költészet Napja ugyanis egybeesett a magyarországi parlamenti választásokkal.
A 2010-es év Erkel Ferenc születésének bicentenáriuma, a váradi filharmónia szimfonikusai ezért a zeneszerző több operájából műsorra tűztek részleteket, többek között a Hunyadi Lászlóból. A szimfonikusok fellépései között a színház Szigligeti Társulatának néhány színésze a magyar költészet közismert és szeretett alkotásaiból adott elő egy csokorra valót. Dobos Imre két Márai-verset szavalt – a költő szintén ezen a napon, éppen 110 évvel ezelőtt született. A 105 éve született József Attilától – akinek születésnapján ünnepeljük a Magyar Költészet Napját – az Ars poeticát hallhatta a közönség Dimény Levente visszafogott előadásában.
A színművészek a mintegy másfél órás gálaest alatt Wass Albert, Nagy László, Radnóti Miklós és Pilinszky János verseit szavalták, minden fölösleges összekötő szöveg nélkül. A főként komoly hangvételű verseken kívül Arany János tréfás balladája, A bajusz is elhangzott Csiky Ibolya előadásában.
Tegnap délelőtt koszorúzta meg József Attila nagyváradi szobrát a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. A váradréti templomban tartott délelőtti istentisztelet után Gál Annamária és Péterfy Lajos színművészek léptek fel, majd a gyülekezet a Petőfi-parkban álló szoborhoz vonult. Délután a Matyi Műhely Bábszínház által szervezett koszorúzást is tartottak a költő emlékére és a Magyar Költészet Napja tiszteletére. |
A filharmónia énekkara több ízben is közreműködött az operarészletek előadásában. A Kolozsvári Magyar Opera fiatal szopránja, Végh Ibolya elvarázsolta a közönséget – ilyen magas színvonalú komolyzenei szólóénekest ritkán hallani a partiumi városban.
A gálaest sztárvendége volt Tolcsvay László, akit a szimfonikus zenekar kísért, miközben előadta néhány nagy slágerét – gyönyörűen hangzott az Első villamos és a Békét és reménységet a nagyzenekari kísérettel. A gála végére maradt Erkel talán legismertebb és legszeretettebb műrészlete, a Bánk Bán nagyáriája, amelyet egy másik kolozsvári művész, Pataki Adorján adott elő, a közönség pedig felállva tapsolt meg.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.