2010. március 26., 09:112010. március 26., 09:11
„Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az új produkció nemzetközi összefogás eredménye” – jelentette ki Béres László, a Figura Stúdió Színház igazgatója, arra apropózva, hogy a darab szerzőjén kívül Döbrei Dénes rendező-koreográfus is vajdasági, a látványtervező a pécsi Hegyi Csaba képzőművész, zenéjét pedig a francia Rodolphe Bourotte szerezte.
„Nem szokványos előadást láthat a közönség, aki erre számít, könnyen csalódhat” – fogalmazott Döbrei Dénes, a Franciaországban élő, világhírű Nagy József koreográfus-rendező állandó alkotótársa, az általa vezetett Jel Színház tagja. Mint mondta a mozgás, szöveg, látvány és zene egységéből építkező színpadi játék egy előadás születésének rejtelmeibe kalauzolják a nézőt, titkaikat azonban nem adják könnyen.
A színmű egyébként Danyi Zoltán egyik novellájából született, amelyben a Bulgakov Mester és Margarita című regényének őrületéből menekülő Grigorij Danyilovics színházigazgató még egy utolsó kísérletet tesz ép elméjének megmentésére. Danyilovics úgy véli, az lesz a legjobb, ha ő, a regényhős, megírja a maga regényét. Történeteket, szereplőket talál ki, de még sincs megelégedve a művével. Emiatt egyes részeket kitöröl, és helyettük másokat talál ki. A szereplők eközben megelevenednek, saját akarattal rendelkeznek és küzdenek az életükért.
Azonban Grigorij sincs könnyű helyzetben, ugyanis miközben a szereplőkkel viaskodik, emlékképek kínozzák. Végül rájön, nem is kell regényt írnia, hiszen mondanivalója közlésére elég egy mondat. „Ez a mondat azonban nem hangzik el az előadás során. Egyszerűen pontot teszünk egy ki nem mondott mondat végére” – magyarázta a rendező-koreográfus, aki a színmű létrejöttének körülményeiről még felfedte, hogy tulajdonképpen ő vette rá Danyi Zoltánt, hogy novellájából írjon színművet. Danyi a produkcióról tartott sajtótájékoztatón bevallotta a Napút a cédrus árnyékában az első drámája, korábban soha nem próbálkozott színmű írásával.
Azonban mivel a legjobb barátai színészek, és leginkább a színészek társaságában érzi jól magát, képtelen volt ellenállni a „kísértésnek”. „Improvizáció a szöveg is” – szögezte le a darab szerzője, kifejtve, hogy a színészektől elvárja, hogy ugyanolyan konstruktívan álljanak hozzá a darabhoz, mint ő maga, hiszen egyenrangú félnek tekinti őket a közös munkában.
Rodolphe Bourotte zeneszerző a rendező felkérésére szerezte a színházi zenét a darabhoz. Mint mondta, a hang és csend közötti átívelésekre figyelt a zene megkomponálásakor, olyan „zenei elemeket” is felhasznált, mint a mosógép zúgása, az elhaladó lovas szekér zöreje, egy-egy dal, énekfoszlány, illetve a próba során elfáradt színészek lihegése.
A Figura Stúdió Színház új produkciójában fellépnek: Boros Mária, Máthé Annamária, Vajda Gyöngyvér, Gazdag Erzsébet, Kolozsi Borsos Gábor, Kőmíves Csongor és Szabó Eduárd. A kimondottan a Figura színészeire íródott színmű bemutatóját a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.