2009. december 10., 10:512009. december 10., 10:51
A premier évfordulóján a két művész nemcsak az előadás sikerét ünnepelte tehát, hanem közös életük egyik újabb állomását, családias hangulatban, a színpadra improvizált kis tribünön ugyanis nem férnek el sokan – amint arról már beszámoltunk ugyanis, a teátrum nézőtere a felújítás miatt még mindig használhatatlan.
Míg az 1984-es bemutatón a két főszereplőnek még sokat kellett „öregednie” a darab egyes részeihez, ma már a fiatalságot kell eljátszaniuk. De láthatóan egyik sem esik nehezükre: Hajdu komédiázik, ennyi idő alatt a szerep szinte már saját egyéniségével fonódott össze, Körner Anna Mikszáthnéként kicsit megbocsátó, kicsit leereszkedő, de nagyon szeretetteljes tekintettel méregeti urát, ha amaz épp zsörtölődik.
Körner Anna hivatalosan a Szigligeti Társulat súgója, ezért nem láthatjuk színpadon a Mikszáth-darabon kívül semmiben. Ez pedig nagyon nagy kár, hiszen jó: őszintén és hihetően játszik, hiányzik belőle mindennemű modorosság, harsányság, nincs híján viszont a nőiességnek, a finomságnak – üdítő látvány.
| Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata, 1984. Írta: Görgey Gábor. Rendezte: Farkas István. Szereplők: Hajdu Géza, Körner Anna. |
Kettejüknek köszönhető, hogy a néhol didaktikus, egzakt adatokat és évszámokat feltétlenül közölni akaró, s emiatt sokszor akadozó tempójú Görgey Gábor-darab még a nézőtér nagy részét elfoglaló középiskolásokat is láthatóan magával tudta ragadni egy idő után.
A titok? Az a bizonyos „kémia”, ami a két szereplő között működik, és amely egyértelműen nem az amerikai filmekben látható „egy szép lány plusz egy szép fiú” recept sikeres alkalmazása. Az előadás végén Dimény Levente társulatvezető néhány, a darabról az elmúlt két és fél évtizedben megjelent kritikákból olvasott fel, majd köszöntötte az ünnepelteket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok