Fotó: A szerző felvétele
2010. június 17., 10:152010. június 17., 10:15
Magyarul kiválóan tudó, erdélyi román szülők gyermeke, ő ugyan Sulinán született, mert a bécsi döntést követően máramarosi görög katolikus származású édesapja, valamint bánsági ortodox, romántanárnő édesanyja oda menekült. Ennek ellenére az est folyamán olyan nyilvánvaló empátiával beszélt az 1944 után meghurcolt erdélyi magyar nemességről, hogy a részben magyar ajkú hallgatóságot meggyőzte: igazi européer, széles látókörű értelmiségi, aki Franciaországban is megmaradt toleráns erdélyinek.
Magyar nyelvtudásának köszönhetően 1963-ban gyakornokként került az akkori marosvásárhelyi magyar színi egyetemre. „Ez azt jelentette, hogy újságokból cikkeket vagdostam ki, tettem félre, semmi egyebet” – mondta az író. Ezekben az években már rendszeresen közölt a helyi napilapban, majd 1971-ben részt vett a Vatra irodalmi folyóirat (nem azonos a Vatra Românească szervezettel és sohasem volt szócsöve annak) alapításában, mely végig – a későbbi marosvásárhelyi véres konfliktus idején is – megőrizte józan hangvételét, nem dőlt be a nacionalista uszításnak. „Némely, akkor megjelent írásomért azért utólag szégyellem magam. A tipikus pártfaliújság stílusában íródtak” – vallotta be Culcer.
Mivel későbbi írásaival magára haragította a hatalmat, Franciaországba kellett menekülnie. Elmesélte, hogy nehéz volt a beilleszkedés, de egy idő után a francia szociológusok befogadták. A cenzúrával mint jelenséggel, működési mechanizmusával még a rendszerváltás előtt kezdett foglalkozni. Jelenleg doktorálni készül ebből a témából. Úgy véli: „Mivel az egykori sajtócenzorok közül sokan ma is élnek, meg kellene kérdezni őket, hogyan vélekednek korábbi ténykedésükről.” Dan Culcer számtalan élményét osztotta meg a hallgatósággal, amelyekből élesen kirajzolódott a kommunista rendszer kultúraellenessége.
Elmesélte, hogy a kolozsvári Mátyás-házból az utcára szórták a több száz éves köteteket, nyomtatványokat. Dan Culcer úgy véli: a régi struktúra kiszolgálói tartják kezükben ma is a román társadalmat, amely azért nem képes megújulni, mert ezek az emberek visszahúzó, retrográd politikát folytatnak. Kifejtette: szerinte Romániában 1989-ben egyáltalán nem volt forradalom. Ami akkor történt, össze sem hasonlítható az 1956-os magyar forradalommal, amely előkészítetlenül, valóban spontánul, elemi erővel robbant ki Budapesten. „A kolozsvári Donát úti albérleti lakásunkban a házigazda, Bodor úr a rádiót hallgatta 1956-ban, és sírt amiatt, ami történt. Akkor értettem meg, hogy a politika nem valami távoli dolog, hanem mindannyiunk életét befolyásolja” – vallotta Culcer.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 20-án 19 órától mutatja be a Madárka című új előadását, amely barátságról, traumáról és az emberi lélek törékenységéről mesél.
Életműdíjjal tüntette ki a filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) Szabó Istvánt péntek este a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Az első világháború után a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként közel száz ritka műalkotás, köztük három Munkácsy-kép maradt Aradon, ezek is láthatók május 17-én a Kultúrpalota második emeleti Képtárában.
A csomaközi kelta harcos sírját, a rituális temetkezési eszközöket és a kelta sisakot is megtekinthetik a látogatók a Maros Megyei Múzeumban. A Szatmár megyében feltárt őskori tárgyak a Romániában fellelt vaskori kelta leletek közül a leglátványosabbak.
Több mint 3.5 millió forint értékben osztottak ki díjakat május 14-én, szerdán este a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány irodalmi díjait erdélyi folyóirat szerkesztősége és erdélyi alkotó is átvehette.
A bukaresti Bulandra Színház látja vendégül a Háromszék Táncszínház Ecce Homo című előadását, amely Munkácsy-festmények színházi megközelítése. Tapasztó Ernő, a tavaly év elején bemutatott produkció egyik rendezője értékelt a Krónikának.
Időszakos kiállítás keretében mutatja be a 250 éve született Bolyai Farkas polihisztor tevékenységét a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 15-én, csütörtökön 15 órától nyitja meg KÓS 140 | Kós Károly műhelye című, legújabb időszakos kiállítását az intézmény Bartók Béla termében.
Robert de Nirótól Tom Cruise-on át Scarlett Johanssonig az amerikai mozi minden nemzedéke képviselteti magát a kedden kezdődő 78. cannes-i nemzetközi filmfesztiválon, amelynek hivatalos programjában több mint száz filmet mutatnak be.
Színvonalas kulturális programot kínál a bányavidéki magyarságnak a 2007 óta majdnem minden év májusában megszervezett Teleki Napok.