Fotó: A szerző felvétele
2010. június 24., 09:162010. június 24., 09:16
Gróf Rhédey Lajos volt bihari főispán feleségével együtt nyugodott a mostani váradi állatkert területén álló kápolnában. A telket, amelyen az állatkert, illetve a róla elnevezett kert (ma Bălcescu park) is fekszik, a 19. század elején ő maga ajándékozta a városnak. 1741-ben került Váradra, később visszaköltözött Budapestre, de azt kívánta, itt temessék el. A restaurálás vezetőjétől, Emődi Tamástól megtudtuk: nem sokkal a gróf halála után, az 1830-as években valaki kifosztotta a kápolnát, illetve a koporsókat, a házaspár földi maradványainak pedig nyoma veszett.
Az 1940-es évekből azonban fennmaradt egy fotográfia, amely arról tanúskodik, hogy akkoriban még megfelelő állapotban volt az aprócska épület, arról azonban, hogy mi történt vele az állatkert létrehozásáig, a hatvanas évek közepéig, nincs semmilyen információ. Egy biztos: a kommunizmus éveiben szarvasok és őzek menedékhelye volt, és terményraktárnak is használták, miután néhány gerendával egy kisebb emeletet alakítottak ki benne. Kívülről 2004-ben már helyreállították a kápolnát, akkor civil kezdeményezésre sikerült rá pénzt szerezni, most pedig az önkormányzaton volt a sor, hogy belülről is jobb képet mutasson a történelmi emlék. Átható bűz és leírhatatlan állapotok fogadták a három restaurátort múlt heti ideérkezésükkor – idézte fel lapunknak Kiss Zoltán, Gere István és Baróti Hunor.
A padlózatot leaszfaltozták, pedig az úgynevezett Kelheim-lapok, amivel eredetileg borítva volt, sokkal drágábbak annál, mintsem hogy valaki egyszerűen befedje őket. A lapok közül azonban sajnos mindössze négy maradt meg, a többi darabokra tört, megmenthetetlen. A kápolna központjában áll a hófehér márványból készült szarkofág, amelyet már teljesen megtisztítottak a szakemberek, ottjártunkkor pedig épp az egyik sarkáról hiányzó, valószínűleg ellopott szoborfej pótlására készítettek gipszlenyomatot a szomszédos márványfejről.
„A grófi házaspár valószínűleg nem a szarkofágban, hanem az alatta lévő fülkében nyugodott” – magyarázta Kiss Zoltán. Gere István közben éppen a fülke elülső falát alkotó márványtábla hiányzó részeibe véste az eredeti szöveg elveszett betűit: „Nyugalom az itt alvóknak” – áll a táblán a korabeli dokumentumok tanúsága szerint. A kápolna hátulsó részének tetőzetét, az épület kis méreteihez képest impozáns kupola alkotja. Falain még láthatók a freskók maradványai. Emődi Tamás közlése szerint a reformkori falfestmények egyedülállóak a megyében, de sajnos restaurálásuk igen sok pénzbe kerül, ami nem biztos, hogy kitelik a támogatásból. „Ami megmarad a kőanyag és a falak restaurálása után, azt ráköltjük a kupola freskóira” – ígérte a műépítész. Reményei szerint a kápolna novemberre már olyan állapotban lesz, hogy nem kell többé szégyenkeznie a városnak.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 15-én, csütörtökön 15 órától nyitja meg KÓS 140 | Kós Károly műhelye című, legújabb időszakos kiállítását az intézmény Bartók Béla termében.
Robert de Nirótól Tom Cruise-on át Scarlett Johanssonig az amerikai mozi minden nemzedéke képviselteti magát a kedden kezdődő 78. cannes-i nemzetközi filmfesztiválon, amelynek hivatalos programjában több mint száz filmet mutatnak be.
Színvonalas kulturális programot kínál a bányavidéki magyarságnak a 2007 óta majdnem minden év májusában megszervezett Teleki Napok.
Harag György rendező születésének 100. évfordulója alkalmából gazdag kínálatot felvonultató emlékhetet szervez június 1. és 9. között a Kolozsvári Állami Magyar Színház – közölte a társulat.
Román városokban vetítenek friss, népszerű magyar filmeket a Magyar filmek @ 29. Európai Filmek Fesztiválja keretében – közölte a Liszt Intézet Bukarest.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.