Fotó: A szerző felvétele
2009. szeptember 21., 09:322009. szeptember 21., 09:32
A Hargita Megyei Kulturális Központ szervezésében májustól kezdődően Petrás Mária Magyarországon élő, csángó származású iparművész és népdalénekes alkotásait Gyergyócsomafalván, Zabolán, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen tekinthette meg a közönség. Gyergyószentmiklós után a Mária erejével című kiállítás további állomása Bákó és Kolozsvár lesz. „Ó, én édes jó Istenem...” – csendült fel a csíksomlyói búcsúkról közismert Mária-ének a vándortárlat megnyitójának végén, miközben kint hosszú szárú, őszi eső áztatta, mosta Gyergyószentmiklós utcáinak szennyét.
A közönség néma csendben szemlélte a csángósors hitvilágát megörökítő, a szenvedéstől gyönyörű arcú „Babba Máriákat”. A tárlatnyitón megérthették a résztvevők, hogy miért „babba”, azaz szép a szenvedő Szűzanya a csángók számára. „Angyal szállt át a termen” – állapította meg az egyik szemlélő, hozzáfűzve, hogy Petrás Mária nemcsak a csodálatos kerámiaalkotásain keresztül üzent a gyergyói közönségének, hanem dalokon keresztül is. A közönséget ugyanis a Petrás Mária hangfelvételéről szóló énekek fakasztották dalra, miután meghallgatták az iparművész szintén felvételről szóló hitvallását.
Fotó: MTI Petrás Mária 1957. január 19-én született a Bákó megyei Diószénben, nyolcgyermekes csángó földművescsaládban. 1990 óta él Magyarországon, ahol 1995-ben végezte el a Magyar Iparművészeti Főiskolát, majd ugyanitt tett mestervizsgát. Az 1990-es évektől elsősorban figurális kerámiával és üvegplasztikával foglalkozik, de grafikákat és táblaképeket is készít, mesterei Csekovszky Árpád és Kő Pál. 2006-ban Szervátiusz Jenő- és a Magyar Művészetért díjjal jutalmazták. |
„Névtelen szentek között nőttem fel, akik a seregnyi gyermekkel körülvéve tudtak énekelve fonni, szőni, gyönyörűen hímezni” – üzente a művésznő, aki azt is elmondta, hogy a csángók „tudták, mi a rendje a világnak, mert a nap, a hold, a csillagok, az idő járása és a mélységes Isten-hitük útbaigazította őket”.
„A belső tapasztalatból fakadó hitvallás Petrás Mária művészi küldetésének is kifejezése” – továbbította Hegedűs Enikő művészettörténész levélben megfogalmazott méltató szavait Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ munkatársa. A művészettörténész kifejtette, Petrás Mária a moldvai csángók gyökereiről, a közösség értékeiről, az emberi tartásról, az Isten és ember viszonyáról megfogalmazott gondolatait formázza és égeti agyagba. Petrás Mária művészi küldetése tehát a csángó–magyar kultúra továbbítása mellett egy harmonikus és emberséges világ művészi megfogalmazása és létrehozása.
„Nem megengedhető, hogy a Csángóföldről indult Petrás Mária munkássága – akinek több mint 170 kiállítása volt már Európában, de a tengeren túl is – ne legyen ismert Erdélyben” – fejtegette az Ora International Segélyszervezet Pro Art Galériájában elhangzott megnyitóbeszédében Ferencz Angéla. Kifejtette, hogy noha a keramikus művésznek számos alkotása megtekinthető Erdély különböző településein, a nagyközönséggel egy vándortárlat keretében óhajtották megismertetni munkásságát.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.