Petrás Mária kiállítása Gyergyószentmiklóson

•  Fotó: A szerző felvétele

Fotó: A szerző felvétele

Első ízben tekinthette meg a gyergyószentmiklósi közönség az 1990 óta Magyarországon élő csángó származású Petrás Mária iparművész és népdalénekes agyagba mintázott, a csángó hitvilág jellegzetes figuráit megörökítő domborműveit. A tárlatot a Hargita Megyei Kulturális Központ szervezte.

Jánossy Alíz

2009. szeptember 21., 09:322009. szeptember 21., 09:32

A Hargita Megyei Kulturális Központ szervezésében májustól kezdődően Petrás Mária Magyarországon élő, csángó származású iparművész és népdalénekes alkotásait Gyergyócsomafalván, Zabolán, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen tekinthette meg a közönség. Gyergyószentmiklós után a Mária erejével című kiállítás további állomása Bákó és Kolozsvár lesz. „Ó, én édes jó Istenem...” – csendült fel a csíksomlyói búcsúkról közismert Mária-ének a vándortárlat megnyitójának végén, miközben kint hosszú szárú, őszi eső áztatta, mosta Gyergyószentmiklós utcáinak szennyét.

A közönség néma csendben szemlélte a csángósors hitvilágát megörökítő, a szenvedéstől gyönyörű arcú „Babba Máriákat”. A tárlatnyitón megérthették a résztvevők, hogy miért „babba”, azaz szép a szenvedő Szűzanya a csángók számára. „Angyal szállt át a termen” – állapította meg az egyik szemlélő, hozzáfűzve, hogy Petrás Mária nemcsak a csodálatos kerámiaalkotásain keresztül üzent a gyergyói közönségének, hanem dalokon keresztül is. A közönséget ugyanis a Petrás Mária hangfelvételéről szóló énekek fakasztották dalra, miután meghallgatták az iparművész szintén felvételről szóló hitvallását.

Petrás Mária

Fotó: MTI

Petrás Mária 1957. január 19-én született a Bákó megyei Diószénben, nyolcgyermekes csángó földművescsaládban. 1990 óta él Magyarországon, ahol 1995-ben végezte el a Magyar Iparművészeti Főiskolát, majd ugyanitt tett mestervizsgát.

Az 1990-es évektől elsősorban figurális kerámiával és üvegplasztikával foglalkozik, de grafikákat és táblaképeket is készít, mesterei Csekovszky Árpád és Kő Pál. 2006-ban Szervátiusz Jenő- és a Magyar Művészetért díjjal jutalmazták.

„Névtelen szentek között nőttem fel, akik a seregnyi gyermekkel körülvéve tudtak énekelve fonni, szőni, gyönyörűen hímezni” – üzente a művésznő, aki azt is elmondta, hogy a csángók „tudták, mi a rendje a világnak, mert a nap, a hold, a csillagok, az idő járása és a mélységes Isten-hitük útbaigazította őket”.

„A belső tapasztalatból fakadó hitvallás Petrás Mária művészi küldetésének is kifejezése” – továbbította Hegedűs Enikő művészettörténész levélben megfogalmazott méltató szavait Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ munkatársa. A művészettörténész kifejtette, Petrás Mária a moldvai csángók gyökereiről, a közösség értékeiről, az emberi tartásról, az Isten és ember viszonyáról megfogalmazott gondolatait formázza és égeti agyagba. Petrás Mária művészi küldetése tehát a csángó–magyar kultúra továbbítása mellett egy harmonikus és emberséges világ művészi megfogalmazása és létrehozása.

„Nem megengedhető, hogy a Csángóföldről indult Petrás Mária munkássága – akinek több mint 170 kiállítása volt már Európában, de a tengeren túl is – ne legyen ismert Erdélyben” – fejtegette az Ora International Segélyszervezet Pro Art Galériájában elhangzott megnyitóbeszédében Ferencz Angéla. Kifejtette, hogy noha a keramikus művésznek számos alkotása megtekinthető Erdély különböző településein, a nagyközönséggel egy vándortárlat keretében óhajtották megismertetni munkásságát.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 04., vasárnap

A hetvenes évek Kalotaszegébe csöppenhetnek a Magyar menyegző nézői

Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.

A hetvenes évek Kalotaszegébe csöppenhetnek a Magyar menyegző nézői
2025. május 02., péntek

A Mester és Margarita premierjét tartja a szatmári Harag György Társulat

Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.

A Mester és Margarita premierjét tartja a szatmári Harag György Társulat
2025. május 01., csütörtök

Magyar szakemberek részvételével szerveznek konferenciát Bukarestben a volt szocialista országok „oktatófilmjeiről”

A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.

Magyar szakemberek részvételével szerveznek konferenciát Bukarestben a volt szocialista országok „oktatófilmjeiről”
2025. május 01., csütörtök

Erdélyi színházi fesztivál budapesti helyszínnel?

A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.

Erdélyi színházi fesztivál budapesti helyszínnel?
2025. május 01., csütörtök

Janovics Jenőre emlékeztek a magyar film napján Kolozsváron

Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.

Janovics Jenőre emlékeztek a magyar film napján Kolozsváron
2025. április 29., kedd

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en

Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en
2025. április 29., kedd

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán

Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán
2025. április 28., hétfő

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken

A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken
2025. április 27., vasárnap

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést

A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést
2025. április 25., péntek

A világszenzációnak számító Medve-tó régi fürdővilágát is bemutatja a bukaresti Liszt Intézet tárlata

Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.

A világszenzációnak számító Medve-tó régi fürdővilágát is bemutatja a bukaresti Liszt Intézet tárlata