2010. március 04., 09:542010. március 04., 09:54
A szereplőválogatáson Jankovics Anna, a szolnoki Szigligeti Színház és a Pesti Magyar Színház művésze is elnyert egy szerepet. „Szerencsés találkozása volt ez rendezőnek és szövegnek” – vélekedett Dimény, Szabó K. István pedig hozzátette: ugyanilyen örvendetes volt a felismerés, hogy a társulat képes és alkalmas a nehéz kortárs mű hiteles megjelenítésére. A Mauzóleum ugyanis sajátos színpadi mű. A rendező meglátása szerint határozottan neorealista színezetű, szociális problémákat feszeget, ugyanakkor nem hiányzik belőle a költőiség és a komikum sem. Parti Nagy Lajos emellett igazi nyelvvarázslónak mondható – véli Szabó. Szójátékok, szlengből átvett kifejezések tarkítják a művet.
Amikor Dimény az évad előtt átvette a társulat vezetését, azt nyilatkozta, nagyobb szerepet kíván biztosítani a kortárs műveknek, mint eddig, miközben azt a közönséget is meg kívánja tartani, amely a könnyebben emészthető, szórakoztató darabokat kedveli. „Évadonként legalább egy kortárs darab műsorra tűzését tervezem” – mondta most, a Mauzóleum kapcsán, s hozzátette: Parti Nagy szövege valóban kihívást jelentett a társulatnak, bár játszottak korábban is hasonlót, de meglehetősen ritkán. Mint kifejtette: célja az, hogy a kevéssé ismert, napjainkban íródott, különleges művek szélesebb közönséghez jussanak el, ezért is kerül most színpadra bérletes előadásként és nem stúdiódarabként a Mauzóleum. A döntés kényszerhelyzetből ered, mint ismeretes ugyanis, a teátrum nézőtere évek óta felújítás alatt áll, nem használható. Emiatt a repertoáron szereplő produkciók mindegyikét nagyszínpadi kamara-előadásként hirdették meg – mondta el Dimény. Így, bár a körülmények messze állnak az ideálistól, mégis többen láthatják az eddig főleg a stúdióteremben játszott kortárs műveket is. Szintén a nagyszínház nézőterének használhatatlansága miatt marad el az idei évad utolsó tervezett premierje, Luigi Pirandello Hat szereplő szerzőt keres című műve, amelyet a társulatvezető reményei szerint a következő évad elején már a felújított nézőtérről tekinthet meg a közönség.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.