2009. december 22., 09:102009. december 22., 09:10
Több szempontból is premiernek számít a december 23-i marosvásárhelyi színházi bemutató. A Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója, Bocsárdi László (képünkön) először rendez szülővárosában, és ez lesz a Tompa Miklós Társulat első bemutatója, amelyet románul feliratoznak.
A tegnapi sajtótájékoztatón a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója, Vlad Rădescu köszöntötte Bocsárdit, elégedetten nyugtázta, hogy immár Vásárhelyen is rendez, és jelezte, hogy szívesen várják mind a magyar, mind a román társulathoz a jövőben is.
Bocsárdi Ödön von Horváth színművét, a Mit csinál a kongresszus? című darabot állította színpadra, amelyet Gáli József fordított magyarra. A rendező bohózatként határozta meg a darab műfaját. „Aktualitását az adja, hogy a múlt század harmincas éveiben íródott, és az akkori helyzet igencsak hasonlított a maihoz. Gazdasági válság volt akkor is, a világ katasztrófa felé rohant. A nagypolitikától a kisemberekig minden benne van, jó a nyelvezete, fanyar a humora. Árnyalt, megrendítő szöveg” – jellemezte a színpadra kerülő művet a rendező.
A Krónika kérdésére, hogy milyennek találta a vásárhelyi színházat, a magyar társulatot, Bocsárdi elmondta: „Akikkel dolgoztam, azok jó színészek, a többiekről nem tudok nyilatkozni. Amúgy a színházban túl laza a hangulat. A körülmények nem túl jók, állandóan hideg van, és bárki bejöhet, megzavarhatja a próbát. Azonkívül sokszor bérbe adják a színház előcsarnokát különféle rendezvények számára, a színház körül pedig építkezés folyik, ennek zaja is behallatszik, szóval nem ideálisak a körülmények. Más erdélyi magyar színházakhoz képest is komolyabb gondok vannak.”
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy közönségsikernek vagy fesztivál-előadásnak szánta-e a rendező a darabot? Bocsárdi szerint ez a közönségre nézve sértő felvetés. „Én minden darabot a közönségnek rendezek, és ha jó az előadás, akkor eljut a fesztiválokra” – mutatott rá a rendező.
Ödön von Horváth a 20. század eleji drámairodalom kiemelkedő képviselője. A két világháború közötti időszak légköre, a kispolgári felfogás visszásságai, az élet eseményeiben nehezen eligazodó, magára maradó ember gyötrelmei, valamint a fasizmus fenyegetése is érzékelhető ebben a darabban. A szerző Bertolt Brecht kortársa, darabjainak hangulata és témája nem különbözik kortársától. Ugyanolyan éles társadalomkritika jelenik meg világszemléletében, mint Brechtnél, csupán drámáinak nyelvezete, stílusa más.
Mit csinál a kongresszus? című darabja 1929-ben keletkezett, folytatva az úgynevezett „szociális dráma” hagyományait. A dráma fő témája a leánykereskedelem. A melodramatikus hangvételű történet két szálon bontakozik ki: egyrészt egy Luise nevű idősebb prostituált lecsúszásáról és egy fiatalabb lány felkapaszkodásáról szól, másrészt a városba érkező, igencsak tapasztalatlan Ferdinánd találkozását mutatja be a leánykereskedővé vált Alfréd nevű bátyjával.
A fivéreknek új ötletük támad: Dél-Amerikába szeretnék vinni a felkapaszkodni akaró fiatal lányt, a Kisasszonyt. A kongresszus éppen ekkor tűzi napirendjére a leánykereskedelem aggasztó problémáját, így a Kisasszony sorsa országos publicitást kap. Ferdinánd végül feleségül veszi a Kisasszonyt. A lány a kongresszustól nem várhatna segítséget, hiszen a kongresszus előkelő résztvevői is megrögzött leánykereskedők.
Az előadásban a főbb szerepeket Sebestyén Aba, László Csaba, B. Fülöp Erzsébet, Gecse Ramóna egyetemi hallgató és Bokor Barna alakítja. A Tompa Miklós Társulat tagjain kívül a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem másodéves színihallgatói is fellépnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok