2010. március 24., 09:222010. március 24., 09:22
Az Inextexben négy ország vett részt: a svédek vezetése mellett észtek, Magyarországról Somogy megye, Erdélyből pedig Hargita megye művészei dolgoztak együtt. Az országokat egy-egy megye képviselte, azon belül is egy-egy múzeum irányításával valósult meg a kétéves projekt. Hargita megyében a Csíki Székely Múzeum szervezte a kurzusokat, melyre Csíkszereda, Gyergyószentmiklós és Székelyudvarhely környékéről is jelentkeztek, öszszesen 19-en.
„A projekt abból az ötletből indult ki, hogy jó lenne visszanyúlni a saját kulturális örökségünk tárgyi világához, a múzeumokban őrzött népi textíliák minta- és motívumkincséhez, hogy ezekből inspirálódva készüljenek ruhák, kiegészítők” – mondta Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója. A svédek által már kitapasztalt forgatókönyv alapján állították össze a képzés anyagát, és a múzeum néprajzosával, illetve két dizájner vezetésével tartották meg a kurzusokat. Az elméleti és gyakorlati képzések során megtanították a nép- és iparművészeket, miként lehet bánni a régi mintákkal és hogyan lehet azt megfelelő stilizálással, absztrakcióval megjeleníteni a mai használati tárgyakon, hogy azok a 21. század embere számára is szerethető, és nem utolsósorban használható tárgyak legyenek.
„Manapság az emberek nem szeretnek népi vagy népies ruhában járni, ezért át kellett alakítani a régi motívumokat – tette hozzá Gyarmati. – Ami régen egy terítőt, kéztörlőt, falvédőt díszített, most ingeken, ruhákon, öveken is megjelenik.” A Krónika kérdésére, hogy e projektnek köszönhetően nem hígul-e fel a hagyományőrzés, Gyarmati elmondta, hogy az Inextexnek kiegészítő szerepe van, lehetőséget jelent a résztvevők számára a kulturális örökségünk kreatív felhasználására. „Kísérletezésről van szó, ami nagyon jól megfér a tradicionális népművészet mellett” – mondta.
A kiállítás kapcsán Gyarmati elmondta, hogy a projektben részt vevő többi ország művészei elcsodálkoztak, a székely motívumvilág rendkívüli gazdagságán. A projekt Somogy megyében zárult le, ahol egy kiállítás keretében mind a négy ország egyszerre mutatta be alkotásait: bemutatták, hogy milyen mintákból inspirálódtak és azt is, hogy mi lett az eredmény.
A kiállított tárgyakat, ruhákat április elsejéig lehet megtekinteni Udvarhelyen, majd népművészeti vásárokon meg is vásárolhatják ezeket az érdeklődők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok