2010. március 24., 09:222010. március 24., 09:22
Az Inextexben négy ország vett részt: a svédek vezetése mellett észtek, Magyarországról Somogy megye, Erdélyből pedig Hargita megye művészei dolgoztak együtt. Az országokat egy-egy megye képviselte, azon belül is egy-egy múzeum irányításával valósult meg a kétéves projekt. Hargita megyében a Csíki Székely Múzeum szervezte a kurzusokat, melyre Csíkszereda, Gyergyószentmiklós és Székelyudvarhely környékéről is jelentkeztek, öszszesen 19-en.
„A projekt abból az ötletből indult ki, hogy jó lenne visszanyúlni a saját kulturális örökségünk tárgyi világához, a múzeumokban őrzött népi textíliák minta- és motívumkincséhez, hogy ezekből inspirálódva készüljenek ruhák, kiegészítők” – mondta Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója. A svédek által már kitapasztalt forgatókönyv alapján állították össze a képzés anyagát, és a múzeum néprajzosával, illetve két dizájner vezetésével tartották meg a kurzusokat. Az elméleti és gyakorlati képzések során megtanították a nép- és iparművészeket, miként lehet bánni a régi mintákkal és hogyan lehet azt megfelelő stilizálással, absztrakcióval megjeleníteni a mai használati tárgyakon, hogy azok a 21. század embere számára is szerethető, és nem utolsósorban használható tárgyak legyenek.
„Manapság az emberek nem szeretnek népi vagy népies ruhában járni, ezért át kellett alakítani a régi motívumokat – tette hozzá Gyarmati. – Ami régen egy terítőt, kéztörlőt, falvédőt díszített, most ingeken, ruhákon, öveken is megjelenik.” A Krónika kérdésére, hogy e projektnek köszönhetően nem hígul-e fel a hagyományőrzés, Gyarmati elmondta, hogy az Inextexnek kiegészítő szerepe van, lehetőséget jelent a résztvevők számára a kulturális örökségünk kreatív felhasználására. „Kísérletezésről van szó, ami nagyon jól megfér a tradicionális népművészet mellett” – mondta.
A kiállítás kapcsán Gyarmati elmondta, hogy a projektben részt vevő többi ország művészei elcsodálkoztak, a székely motívumvilág rendkívüli gazdagságán. A projekt Somogy megyében zárult le, ahol egy kiállítás keretében mind a négy ország egyszerre mutatta be alkotásait: bemutatták, hogy milyen mintákból inspirálódtak és azt is, hogy mi lett az eredmény.
A kiállított tárgyakat, ruhákat április elsejéig lehet megtekinteni Udvarhelyen, majd népművészeti vásárokon meg is vásárolhatják ezeket az érdeklődők.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.