Fotó: A szerző felvétele
2010. szeptember 27., 08:422010. szeptember 27., 08:42
A világszerte elismert, sokszoros díjazott rajzfilmrendező, aki legutóbb az előző Orbán-kormány idején volt NKA-elnök, elmondta, mostantól több lehetőség lesz az alap pályázatainak elnyerésére a határon túl, de ennek az a feltétele, hogy minél többet kell pályázni.
Jankovics Marcell több szempontból is vissza kíván térni a Nemzeti Kulturális Alap 1998 és 2002 között alkalmazott politikájához, ennek első jele az, hogy a logóba visszakerült a magyar címer és az életfa, amelyet a szervezet legelső jelképe is tartalmazott. Szerinte az előző nyolc évben a beérkező pályázatokat rutinszerűen bírálta el az NKA, és folyamatosan a fővárosi igényléseket részesítette előnyben a vidékiekhez vagy a határon túliakhoz képest. Ennek eredményeképpen Budapest mintegy ötvenszer annyi pénzt hívott le, mint a határon túliak, de a vidéki városoknál is nagyságrendekkel több jutott oda. Ezen a szokáson most változtatni kíván. Meglátása szerint ugyanis a kultúrába fektetett támogatási rendszernek a piramiselvhez kellene hasonlítania: minél szélesebb az alap, annál magasabbra nőhet az építmény. Arra törekszik tehát, hogy minél több kisebb összeg legyen megpályázható, és ne jussanak hatalmas pénzek egy-egy alkotónak vagy rendezvényszervezőnek.
Jankovics Marcell azt is tervezi, hogy az NKA kuratóriumába a mostaninál sokkal több Budapesten kívüli tagot vegyenek fel, és bár jónak tartaná a határon túliak részvételét is, szerinte ennek megszervezése már jóval nehezebb. „Ehhez nemcsak az én és a minisztérium akarata szükséges, hanem az is, hogy a mai Magyarországon kívül is törekvés mutatkozzék erre” – mondta. A támogatások közül legfontosabbnak azokat tartja, amelyek alkotókhoz jutnak, hiszen, mint mondta, egy írónak vagy festőnek fontos, hogy néhány hónapig egyéb napi gondok nélkül csak a munkára koncentrálhasson. Második a rangsorban a kultúra terjesztésére, harmadik pedig a megőrzésére irányuló pályázatok kiírása, s csak negyediknek következik a különböző rendezvények, fesztiválok támogatása. Felhívta a figyelmet: az alkotói pályázatok alapvető fontosságúak, hiszen nem szabad elfelejteni, hogy Arany János Toldija vagy éppen Kodály Psalmus Hungaricusa is „pályázatra”, megrendelésre készült.
Jankovics Marcell szombat délután előadást is tartott, melynek témája a Nap volt mint a világ vallásainak, mitológiáinak és néphagyományainak közös alapszimbóluma. A Kossuth-díjas alkotó színes kultúrtörténeti áttekintést nyújtott közönségének. Elmondta például, hogy az ókori egyiptomi tudományokban éppúgy, mint a görög mitológiában központi jelkép a naprendszerünk csillaga, de éppen ilyen szorosan kötődik a keresztény hitrendszerhez is. Jankovics azt is elmagyarázta, hogy a legtöbb népmese győzedelmeskedő szegénylegénye vagy királyfia is napisteni jellegzetességeket mutat, éppúgy, mint a görögök Héraklésze vagy éppen Arany Toldi Miklósa. A megjelentek sokat megtudhattak a mesék bűvös számáról, a hetesről is, ami az ókori civilizációk óta a Nap száma – nem véletlen, hogy magyar nyelvterületen is „hétágra süt a nap”, vagy hogy a mesehősnek hétfejű sárkánnyal kell megküzdenie.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.