Fotó: A szerző felvétele
2010. március 11., 09:332010. március 11., 09:33
„Más városokban nagy az átjárás, itt azonban csak szakadék tátong a fiatal egyetemisták és nem egyetemisták, például ifjú házasok, dolgozó fiatalok között. Nyitott teret szeretnénk létrehozni, nem olyat, ahová rétegközönség jár” – magyarázza. Néhány évvel ezelőtt nyitotta meg az Alma kávézót, amely azonban hamarosan túl szűknek bizonyult. Véletlenül találták nyitva az Apácza (Moscovei) utcai épület kapuját – azét az ingatlanét, amely évtizedeken keresztül a híres Tempo klubnak adott otthont, amíg vissza nem kapta eredeti tulajdonosa. Annak idején bálokat, táncházakat tartottak itt, sakk-klub, menettánccsoport működött, bélyeggyűjtőklub, bábszínház, játszóház és ezernyi más. Most azonban leginkább kísértetházra hasonlít. „Amikor beléptünk a lépcsőházba, szembetalálkoztunk a ház gondnokával. Segítségével felvettük a kapcsolatot a tulajdonossal, és onnantól nem volt akadálya a kultúrkocsma létrehozásának” – meséli Mostis Gergő. Mint mondja, az ingatlantulajdonos kispénzű, emiatt nem képes felújíttatni a palotát, amelyet egy ideje védőháló is borít, hiszen már a járókelőket fenyegeti egy-egy díszítőelem lehullásának veszélye. A kocsma és a hamarosan bejegyzésre kerülő Moszkva Kulturális Egyesület magára vállalta, hogy néhány helyiséget, köztük az egykori dísztermet is újravakolja, használhatóvá teszi. Maga a kocsma az egyik teremben már alakul, bár a nagyközönség számára csak akkor nyílik majd meg, ha enyhül a hideg.
Terveik szerint a nagyteremben lép fel szombaton Harry Tavitian, napjaink legjelentősebb román jazz-zongoristája, és Cserey Csaba dobos, április elején pedig Lajkó Félix hegedűművészt látják majd vendégül. Mostis Gergő azt mondja, nagyon fontos, hogy ne középszerű kocsmazenekarokkal, hanem valódi nagy nevekkel csalogassák be a közönséget, hiszen biztos benne, hogy van erre igény a városban. A továbbiakban azonban bármilyen egyesület programját szívesen látják a klubban, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség például már meg is kereste őket azzal a kéréssel, hogy táncházát tarthassa itt, amely a Tempo idejében is ebben a teremben működött.
„A mai fiatal értelmiségiek már nem kérnek abból, hogy fogyatékosnak, hátrányos helyzetűnek tartsák őket. A hetvenes-nyolcvanas években születettek már csak halványan emlékeznek a kommunizmusra, valójában nekik már minden lehetőségük megvolt a kibontakozásra. Nem határozza meg magát posztkommunista generációként” – érvelt a Moszkva név mellett Mostis Gergő. Mint mondja, az orosz fővárosnak a szocializmus bukása óta ugyanígy sikerült túllépnie saját korlátain, ezt a megújulást hivatott tükrözni a névválasztás. S bár a düledező termek rehabilitálása nagy kihívás, „ott, ahol más nehézségeket lát, mi lehetőséget” – összegez.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.