Fotó: A szerző felvétele
2010. április 13., 08:282010. április 13., 08:28
A szervezők szerint az autóbuszban berendezett, játékos című kiállítás Kazinczyék nyelvteremtő, nyelvújító generációjának nyomdokain jár. A 28 éves, Ikarusz 260-as először 2008-ban indult útnak a 100 éves Nyugat folyóirat tiszteletére. Az ötlet folytatásaként a 2009-es Kazinczy-év apropóján újraindult négykerekű idén 10 állomásos erdélyi utat is bejár a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja és a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár közös rendezvényeként április 12. és május 9. között.
A március végén Vajdaságból hazatért nyelvbusz tegnap a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium udvarán parkolt le két napra, ahol minden szünetben megtelik érdeklődő diákokkal. Ottjártunkkor olyanokkal is találkoztunk, akik azért nem mertek felszállni, mert attól tartottak, hogy jegyet kell venni a buszra. „A kiállítás ingyen látogatható, minden érdeklődő egy jelképes jegyet kap felszálláskor, amely segít számon tartani, hányan tekintették meg a tárlatot. 2009-ben például közel 36 ezren látták, 2010-ben pedig két hónap alatt több mint 1100-an” – fogalmazott lapunk kérdésére Bozóki János, a nyelvbusz sofőrje. A Nyelvet öltünk! című kiállítás a buszvezető elmondása szerint tavaly több mint 16 ezer kilométert utazott a PIM bérelt buszán, és Magyarország szinte valamennyi közútján megfordult. „Szatmárra utazva például a vámnál dolgozó határőrök is feljöttek, és végignézték a tárlatot” – mesélte a buszvezető.
A busz Kárpátalja kivételével valamennyi magyarlakta területre eljutott már. „Rendhagyó irodalomórának is szokták nevezni a diákokat kísérő tanárok. Olyan, magyarórákon nem látható érdekességeket mutatunk be a buszon a gyerekeknek, amelyekkel egyébként nem találkoznának” – mesélt a kezdeményezés eredetiségéről Erdődy Kristóf, a PIM-buszon utazó szakreferens. A Sajdik Ferenc elgondolkodtató, humoros karikatúráival díszített sárga Ikarusz a legtöbb megállóhelyen igyekszik zárt térben, iskolaudvarokon, városházák udvarán megállni. Ennek egyrészt biztonsági okai vannak, másrészt a kiállítást működtető elektronikai berendezésekhez villamosenergia-hálózatra kell kötni a buszt. „Lassan másfél éves utunk során óvodások és nyugdíjasok is megnézték, meghallgatták az interaktív tárlatot, hiszen nincs korhatár, mindenkit szívesen látunk” – részletezte Bozóki.
Erdődy Kristóf véleménye szerint ez a kiállítás Kazinczy Ferenc munkássága mellett sok egyéb érdekességgel is szolgál a szemlélőknek. „A multikulturálisnak nevezhető tárlat betekintést enged a magyar nyelv, irodalom, néprajz tantárgyak világába, és játékosan ismertet meg a Kárpát-medence magyar nyelvjárásaival, valamint a ritkán látott nyelvemlékekkel” – tette hozzá a szakértő. A kiállítás bemutatja a beszélt és írott nyelv sajátosságait, az egyéni nyelvhasználat elemeit, a rétegnyelvekről is értekezik, a tárlat része például az erdélyi Jakab Benke Nándor Székely nyelvlecke magyaroknak című videósorozata is. Mivel a fiatal korosztályt próbálja megszólítani, kitér a ma divatos nyelvi fordulatokra, továbbá virtuális kirándulásra invitál a régi szerelmes levelek nyelvezetétől az SMS-ek jelvilágáig.
A legtöbb diák kezdetben ódzkodik, ám mikor meglátja, miről van szó, feloldódik, és akarva-akaratlanul bekapcsolódik a busz kínálta játékba. „Nagyon tetszettek a nyelvtörők, a videóbejátszások, és egyáltalán minden, amit láttam” – számolt be élményeiről az egyik 11.-es diák. Kozák Anikó, a buszt fogadó szatmári iskola egyik magyartanára szerint kimondottan jó lehetőség ez a tárlat, hasznos módszertani kiegészítő. „Manapság meglehetősen nehéz bármivel is lekötni az ifjúság figyelmét. Ez a kiállítás azonban meglepően érdekelte őket, és élvezték, hogy játékosan tanulhatnak. Módszertanilag is kitűnő, hiszen olyan tárgyakat, hang- és mozgóképfelvételeket láthatnak, amelyeket a hagyományos irodalomórán nem áll módunkban szemléltető- és segédeszközként felhasználni” – magyarázta a pedagógus.
Míg Magyarországon nagyon sok kisebb településre is eljutott a nyelvbusz, addig Erdélyben csak a nagyvárosokat célozza meg, így az egy hónap leforgása alatt Szatmárnémeti után Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Brassó és Déva ad otthont az egy helyszínen két napig állomásozó nyelvöltőknek.
Az előzetes tervek szerint a nyelvbuszt Erkel-busz követi majd, a neves magyar zeneszerző születésének 200 éves évfordulója alkalmából.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
Látogatottsági adatok