2009. december 14., 09:162009. december 14., 09:16
A tábor igazgatójának, Kassai Péternek is köszönhető, hogy ez a kiállítás évente visszatér a városba. Most rendhagyónak tekinthető a tárlat, mert két rendezvény „termésébe”, a Klasszikusok Szárhegyen művésztelep és a Képzőművészeti Egyetemek Kollokviuma tábor gyűjteményébe enged betekintést.
„A kiállító fiatal művészek közül többen élnek Magyarországon, de a nemzetközi találkozón távol-keleti alkotók művei is megtekinthetőek”, fejtette ki Nagy Miklós Kund. Siklódi Zsolt elmondta: Szárhegyen évente több tábor zajlik. „Ez annak tudható be, hogy a Hargita Megyei Tanács pártfogásába vette a művésztelepet. Elmondhatjuk, hogy ez az ország egyetlen hivatásos, állandóan működő, ilyen jellegű létesítménye.
Több generáció megfordul a táborban: elsősorban az, amely 1974-ben létrehozta a művésztábort, ugyanakkor a középgeneráció és a legifjabbak is kezdik otthon érezni magukat Szárhegyen”, fejtette ki Siklódi a megnyitón. A vásárhelyi kiállítás anyaga összeállíásának története úgy kezdődött, hogy októberben a klasszikus művésztáborba Gaál András meghívta Horváth Levente huszonéves képzőművészt, aki tavaly végzett Budapesten festészet szakon – a szervezők egyik célja az, hogy a tábor összehozza az alkotók nemzedékeit. Ekkor született meg az ötlet, hogy ötvözzék a két művésztábor anyagát.
Felkérték a képzőművészeti egyetemek vezetőségeit, hogy válaszszanak ki két diákot és egy tanárt, és küldjék el őket Szárhegyre – így a kolozsvári, temesvári, budapesti, egri egyetem, a nyíregyházi főiskola egyik tanszéke, a tajvani nemzeti szobrászat tanszék, sőt egy indiai egyetem is elküldte a képviselőit. A fiatal alkotók szárhegyi munkáit társították a „klasszikusnak” mondható erdélyi művészek alkotásaival, és ebből igen változatos, izgalmas együttes jött létre.
Siklódi Zsolt hangsúlyozta: ki kell használni azt, hogy a képzőművészet terén nincs szükség tolmácsra ahhoz, hogy az alkotók megértsék egymást, azonosulni tudjanak egymás gondolataival. A szárhegyi művésztelep több jeles, marosvásárhelyi alkotója – Barabás Éva, Molnár Gizella, Kákonyi Csilla, Bálint Károly – is jelen volt a tárlatnyitón.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok