Különleges világot akart teremteni, ahol a misztikum válik valósággá – így született meg a Hargita megyei Rugonfalván élő László Barna fiatal filmrendező Jég alatt című kisfilmje. A pályakezdő alkotóval az erdélyi filmkészítésről, rendezői tapasztalatairól, valamint a közönségről beszélgettünk.
2015. július 20., 20:002015. július 20., 20:00
László Barna rugonfalvi fiatal filmrendező (képünkön) tizenegyedik osztályos korában lépett a mozi világába, amikor egyik tanára kérésére készített filmet egy versenyre. Noha sok időt fektetett bele, mégsem fogadta el a pedagógus, így a határidő előtt egy nappal a verseny másik kategóriájába illő szociofilmet készített egy helyi napszámosról. A film tarolt a versenyen, nemcsak az első díjat hozta el Barnának, de az is eldőlt, milyen pályát választ. A huszonnégy éves filmrendező úgy véli, első „ösztönfilmjei” irányították a rendezői pályára, ezért felvételizett a kolozsvári Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem filmrendezői szakára is, és úgy érzi, szenvedélye nem kopott az évek alatt, tanárai buzdításával csak nőtt a mozi iránti szeretete.
Hirtelen jött ihlet
„Az ihlet általában hirtelen jön, mint a Jég alatt esetében is” – mondta el László Barna a nemrégiben Székelyudvarhelyen is bemutatott, 27 perces diplomafilmjéről. Mint kifejtette, előtte ideges volt, folyamatosan pörgött, várva a filmötletre, amit aztán magányában továbbgondolhatott volna. Végül egy autós utazás alatt, a Gordon-tetői Jézus-kilátó háttértörténetét megismerve jött rá, hogy egy szobrászról akar forgatni. Noha az ötlet megszületett, mégis hosszú folyamat vezetett a forgatókönyv befejezéséig. „Akkor még nem tudtam írni, az ötlet megvolt a fejemben, viszont nem tudtam elmondani” – vallotta be Barna, hozzátéve, hogy vizuális típusként inkább képekben gondolkozott, és animációként képzelte el a film nagy részét. Úgy véli, a tapasztalatlanság velejárója volt, hogy nem tudta megfogalmazni, ami kikívánkozott belőle. A „löketet” David Lynch Kék bársony című, lenyügőző látványvilágú filmjátéka adta, álomszerűsége kihatott a Jég alatt kisfilm képi világára és részleteire is. Az udvarhelyszéki fiatal alkotó hasonlóan különleges világot szeretett volna teremteni, a valóságtól eltérő környezetet szereplői számára.
Minden részlet fontos
„A film készítése egy évig zajlott az előkészítéssel és utómunkálatokkal együtt. A forgatás viszont öt nap alatt történt, és átlagban napi 16 órát dolgoztunk, ami szellemileg és fizikailag is kemény munka volt” – magyarázta. László Barna szerint a hollywoodi mozikból megszokott pörgő stílustól lényegesen eltérő filmje nyugtató, érzelmileg erőteljes. A Jég alatt különböző kisebb részekből áll össze, kártyavárhoz hasonlóan az összes részlete és jelenete együtt megáll a lábán, azonban ha egyet elveszünk, összeomlik – magyarázta László Barna. Többnyire budapesti filmesekből összeállt stábjáról elárulta, kezdők voltak, a forgatás alatt tapasztalták ki a különböző trükköket, technikákat. Izgalmas és olykor veszélyes pillanatok is akadtak ekkor: mielőtt a jégen történő jelenetek forgatását elkezdték, plusz tíz fok volt a hőmérséklet, így az egész stáb félt, hogy szó szerint jég alá kerülnek – avatott be a munka egyik izgalmas pillanatába. Noha recsegett a rugonfalvi tó jégrétege, mégis sikerült szerencsétlenség nélkül leforgatni a film egyik legemlékezetesebb jelenetét. A cím végül éppen a jéghez kötődik, metaforikusan sugallva a megcsalás utáni kellemetlen, feszült állapotot.
Kulcsszó a döntés
„A filmgyártásban a legfontosabb, hogy miként döntesz. Forgatókönyvíráskor a szereplők megformálása, a történet kialakítása is döntések sorozata, akárcsak hogy az is, hogy ki lesz a stábban, milyen helyszíneken akarsz forgatni. Ahhoz viszont, hogy jól dönts, sokat kell dolgoznod” – állítja a fiatal rendező, aki szerint határozottság és kitartás is kell a munkához. A Jég alatt készítésekor számára a legnehezebb döntés a főszereplők kiválasztása volt. Mint elmondta, annak ellenére, hogy korábban már dolgozott Pál Emőke színésznővel, mégis más arcot képzelt a főszerepbe. A döntés itt is hosszú folyamat volt, több lehetséges szereplővel is találkozott, végül mégis Pál Emőkére esett a választás.
Nincs kitaposott ösvény
Egy film sikeréhez létfontosságú, hogy a rendező mögött legyen egy stúdió, amely támogatja őt, és felkarolja munkáját – véli László Barna. A pályakezdő szerint ezért az első és lefontosabb lépés a jó forgatókönyv, valamint a „húzós, nagy nevek”. Mivel az erdélyi filmgyártásban nincs kitaposott ösvény, mindegyik rendezőnek saját magának kell megtalálnia a siker felé vezető utat. A fiatal rendező úgy véli, hogy az erdélyi profi filmgyártást hátráltatja a szakképzés hiánya is. Annak ellenére, hogy van rendező- és operatőrképzés, szerinte szükség volna további szakok indítására is. Az udvarhelyi mozi hiányának nem kellene befolyásolnia az embereket, sőt éppen ezért kellene éhezniük a filmre – véli a fiatal rendező, aki szerint az itteni filmkészítőket azzal lehet legjobban megtisztelni, ha minél többen elmennek a bemutatókra. Ezeken az eseményeken ismerheti meg a rendező a közönség reakcióját, minél többen vesznek részt, annál inkább „kitárulkozik” az alkotó, az érdeklődők jelenléte pedig erőt ad, és motiválja a következő alkotásra. László Barna szeretné több helyszínen is bemutatni filmjét, így Csíkszeredában is.
„Megtanulni” az embert
Egy filmes számára nagyon fontos, hogy megismerje az emberi természetet – vallja László Barna, azonban úgy véli, ő még nem elég jó ezen a téren. Éppen ezért jelenleg egy dokumentumfilmen dolgozik, ugyanis vélekedése szerint ezen a műfajon keresztül lehet leginkább megismerni az embereket. Hosszú távon viszont filmdrámákat készítene – úgy érzi, ehhez a műfajhoz vonzódik leginkább. „Mivel nagyon fiatal vagyok, igazából még nincs stílusom, egyelőre keresem. Remélem, legalább harmincöt éves koromra megtalálom” – vallotta be a rendező, elárulva, hogy leginkább a David Lynch Kék bársony, valamint Anders Thomas Jensen dán rendező Ádám almái című munkájához hasonló stílusban szeretne alkotni.
László Barna Jég alatt című filmje. Szereplők: Varga Balázs, Pál Emőke, Dimény Levente. Rendezte: László Barna. Fényképezte: Kővári Szabolcs. Zeneszerző: Lászlóffy Zsolt. Vágó: Gorácz Vanda. Díszlettervező: Köllő Ildikó. Gyártásvezető: Sütő Gábor, Tóth Orsolya. Világosító: Bántó Csaba. Segédoperatőr: Major Lajos. Hang: Baranyai István, Katona Balázs. Colorist: Szitár György. Forgatókönyv: László Barna, Kővári Szabolcs. Script: László Csongor. Berendező: Lőrinczi István
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
szóljon hozzá!