2009. november 13., 11:222009. november 13., 11:22
Szép Gyula elmondta, a koncertkörút három részre tagolható, először a Komi Köztársaság több településén, köztük Kortkeroszban léptek fel, ahol az ottani komi közösség nagy szeretettel fogadta őket. \"A komik nagy gondot fordítanak a finnugor rokonság hagyományainak ápolására. Nagy szeretettel fogadtak minket ezekben a kis, sokszor tanyaszerű falvacskákban, a gyerekek magyar népmeséket dramatizáltak, ezeket mutatták be nekünk, majd többek között a Pál utcai fiúkról és Az arany emberről tartottak előadásokat. Ezután következett a mi előadásunk\" – mondta a zenekarvezető. A komiföldi fellépés után egy másik, az Orosz Föderációhoz tartozó tagköztársaságban, a Mordvinföld fővárosában, Szaranszkban léptek fel. \"Ez a város már egyetemi város, itt is ápolják a finnugor rokonság hagyományait, ha jól tudom vannak, kapcsolataik a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemmel is. Ez a koncertünk volt a legizgalmasabb a turné során. Az ottani művészeti egyetem kellemes környezetet teremtett a koncertnek, melyen számos érdeklődő megjelent\" – mesélte élményeit Szép Gyula.
A körút harmadik állomása Moszkva volt, itt a Magyar Kulturális Intézetben lépett fel a Tarisznyás zenekar. Szép Gyulától megtudtuk, hogy a legalább 200 jelenlévő között számos Moszkvában élő vagy itt tanuló magyar is jelen volt.
A koncert két részből állt, az első rész címe Vereckétől Doberdóig, melyben a magyarok Európában eltöltött 1000 évének fontosabb időszakaiból válogattak korabeli zenéket, népdalokat. Így többek között Szent István korabeli muzsikát, a magyar reneszánsz néhány darabját, például Tinódi Lantos Sebestyén szerzeményeit, de a Rákóczi-szabadságharc indulóit és Kossuth-nótákat is hallhatott a komi, mordvin és moszkvai közönség. A koncert második felében az együttes Erdély különböző vidékeinek jellegzetes népdalait adta elő, így mintegy kétórás műsort mutattak be minden helyszínen. Előadásuk nemcsak a magyar népzenét, de a magyar néptánc néhány elemét is tartalmazta, hiszen az együttest egy táncospár, Székely Melinda és Marha Tibor táncosok is elkísérték. A zenekar tagjai egyébként Bardócz Sándor hegedűs, Kostyák Alpár brácsás, citerás és Orbán István. Szép Gyulától, aki nagybőgőn kíséri az együttest, megtudtuk, hogy ebben a felállásban a Tarisznyás már 17 éve működik, nemrégiben pedig Bárdos Réka énekes is csatlakozott hozzájuk.
A Kolozsvári Napok Moszkvában egyébként jövő márciusig várja programokkal az érdeklődőket, egyebek mellett erdélyi írók könyveinek orosz fordítását mutatják be, kerekasztal-beszélgetéseket és magyar filmnapokat is szerveznek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok