2012. április 23., 08:102012. április 23., 08:10
Szefárd dalokat gyűjtött össze új albumához, amelyhez, mint a koncert után elmesélte, minden koncerten hangfelvételeket készít, így arra is van esély, hogy a nagyváradi koncert néhány dala megjelenjen majd az album végső verzióján.
Azt, hogy pontosan mik is azok a szefárd dalok, hamar felmérhette az is, aki előzőleg nem volt ezzel tisztában. A latin és közel-keleti, arabos dallamok úgy keveredtek össze, mintha mindig is egybetartoztak volna, Palya Bea előadásában legalábbis. A művésznő fáradhatatlan energiával, megállás nélkül nevetve, ugrándozva, végül már cipőjét is lerúgva és zenészeivel, valamint a közönséggel folyamatosan kommunikálva mutatta meg, miféle ritmusokra és dallamokra ropták a táncot az Ibériai-félszigeten megtelepedett, majd Európa különböző részeire menekült zsidók, milyen dallamokkal siratták elveszett fiaikat, hogyan énekelték meg szerelmüket.
Palya Bea a koncert után el is mesélte, hogyan talált rá erre a kimeríthetetlen gazdagságú zenei világra: véletlenül. Mint igazi világutazó sok helyütt böngészgetett a lemezboltok polcain, így bukkant rá Párizsban egy szefárd népzenei gyűjtésre, amelyen „egyszálének” stílusban, vagyis zenei kíséret nélkül daloltak az asszonyok.
Bea váradi koncertjéről azonban nem hiányoztak a hangszerek: a két kísérőzenész, Bolya Mátyás és Dés András számtalan különleges hangszert szólaltatott meg az est alatt: koboz, citera, és szinte minden dalban más ütőhangszerek egészítették ki az énekesnő kristálytiszta hangját. Aláfestésül vagy éppen partnerül szolgált sokszor maga a közönség is. „Szakadjon le a filharmónia teteje!” – kérte fel Palya Bea a váradiakat a közös éneklésre, a publikumnak pedig nem is kellett kétszer mondani: mint egy összeszokott kórus, úgy énekelte Verdi Aidájának egyik betétdalát, ami, mint kiderült, valójában épp egy szefárd népdal feldolgozása.
Amikor a koncert után azt kérdeztük az előadótól, milyennek érezte a váradi közönséget, azt válaszolta: az egybegyűltek rendkívül fogékonyak voltak, a színpad és a nézőtér közötti képzeletbeli fal nagyon hamar leomlott, bár tagadhatatlan, hogy szinte nincs is olyan Palya Bea-koncert, ahol ez a „csoda” ne történne meg. A művésznőnek az élő zenéléssel kapcsolatos nézetei, bár laikus füllel elrugaszkodottnak hathatnak, pontosan fedik azt, ami egy jól sikerült fellépésen történik.
Azt vallja, hogy az előadó és a közönség közös energiáiból egy harmadik, mindkettő fölött álló dolognak kell megszületnie, amely háromszöget alkot a művésszel és a befogadóval, s ebben a háromszögben folyamatosan áramlanak és felerősödnek az energiák. Mondhatjuk, hogy ez a meglátás már inkább a képzelet világába tartozik, mintsem a valóságba, de aki ott volt a pénteki koncerten, és megérezte az énekesnő falakon átérő kisugárzását, biztosan nem vonja kétségbe, hogy igaz.
Ez a csoda bizonyította be végképp, hogy miért is világhírű előadóművész, miért is tölti meg rendszeresen a világ legnagyobb presztízsű koncerttermeit Palya Bea, akinek szefárd anyaga kétségkívül az egyik legkomplexebb és legkiforrottabb munkája mostanáig.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.